Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Megdöbbentő adat a rettegett villanyszámláról

Megdöbbentő adat a rettegett villanyszámláról

A legtöbben még egy hónapot sem késtek a közműdíjak befizetésével, de a tartozók közel harmada már több mint egy éve tartozik a szolgáltatóknak. Nemcsak a villanyszámlákat, de a gáz és a távhő-számlákat is sokan késve fizetik. Az összesített tartozások decemberben több mint 62 milliárdra rúgtak.

A hazai mintegy 5 millió villamos lakossági energia fogyasztóból

1 millió 48 ezer ember tartozik a szolgáltatóknak.

Sokan csak egy hónapos csúszásban vannak: 425 401 ember még 30 napot sem késett a fizetéssel. A késedelmek közül a 30 napon túliak tekinthetők tényleges, átmeneti vagy tartós fizetésképtelenségnek betudható díjhátraléknak. A kevesebb ideje fennálló kintlevőségek jellemző oka sokkal inkább a fogyasztó akaratlan mulasztása, feledékenysége, a számla elkeveredése - írta válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére, aki a közüzemi tartozásokkal kapcsolatban kérdezte a tárcát.

A Napi.hu cikke szerint csaknem 300 ezer fogyasztó már egy hónapja nem törlesztette az árammal kapcsolatos tartozását, a féléven túli tartozók aránya pedig megközelíti a 400 ezer főt. A gázszámlákkal és a távhővel összességében sokkal kevesebben késnek. Előbbivel összesen 434 743 fő, utóbbival 166 392-en tartoznak.

A lakossági áramszolgáltatóknak mintegy 26 milliárd forint követelésük volt a fogyasztókkal szemben még decemberben. Arányaiban viszont a magas gázszámlákat nem fizetik be, fele annyi későn fizető fogyasztótól várnak mintegy 23 milliárd forintot. A távhőkövetelésekkel (mintegy 12 milliárd forint) együtt

összesen 62,06 milliárd forintnyi tételt nem fizettek még ki a szolgáltatóknak.

Fónagy válasza szerint Magyarországon 2012 vége és 2016 vége között mintegy felére csökkent a számlatartozások összege, 40 százalékkal a késve fizető és 30 százalékkal a kikapcsolt fogyasztók száma.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×