A tendencia ugyanakkor pozitív, 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett csomagok aránya viszont globális szinten csaknem a felére csökkent.

A társaság tájékoztatásában a légiközlekedési informatikai rendszereket fejlesztő SITA adataira hivatkozva közölte: a tavaly elkeveredett poggyászok 79 százaléka késve érkezett, 6 százaléka eltűnt, 15 százaléka megrongálódott.

A csomagok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz.

A feladott poggyászok száma utasonként átlagosan 1,2 volt, a légijáratokat igénybe vevők 20 százaléka csak kézipoggyásszal repül. Az elkeveredett bőröndök így is komoly összeget jelentettek, tavaly 2,3 milliárd dolláros költséget jelentettek a légiközlekedés-iparnak.

A megelőzés érdekében a légitársaságok 77 százaléka, illetve a repülőterek 88 százaléka tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást.

Az okostelefonokon elérhető csomagkövetés még sok helyen gyerekcipőben jár, de a légitársaságok körülbelül 60 százaléka úgy számol, hogy 2018-ra elérhetővé teszi ezt a szolgáltatást.

Leggyakrabban a légitársaság kezelésében megsérült bőröndről érkezik bejelentés, a második a külföldre késve érkező poggyász, amelyről gyakran kiderül, hogy eltűnt, a hiányosan érkező csomag a legritkább - idézi a közlemény Lengyel Márkot, az EUB vezérigazgatóját.

Kovács Judit, a Budapest Airport Zrt. terminál szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a csomag elkeveredésének oka leggyakrabban itthon a célállomást jelző címke leszakadása, de előfordulhat, hogy lecserélik a repülőgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász. Átszálláskor megtörténhet, hogy az utassal ellentétben a bőrönd nem éri el a gépet, illetve sztrájk akadályozza a folyamatot - olvasható a közleményben.

A SITA beszámolója szerint a félrekezelt bőröndök legnagyobb részben, 45 százalékban átszálláskor keverednek el.