Cséfalvay Zoltán tapasztalatai szerint nincs nagy különbség a magyar gazdaság pályájában attól függően, hogy Párizsból nézzük, vagy Budapestről. Ha megnézzük az OECD utóbbi két félév növekedésére és a makroszámokra vonatkozó előrejelzését, akkor azt láthatjuk, hogy fokozatosan követi a magyar kormány prognózisát. Vagyis a kettő között most elég szoros összhang van.

Hozzátette: amiben egy kis eltérés van, az inkább a következő két-három évre vonatkozó előretekintés, ahol ugyan mind a magyar kormány, mind az Európai Unió, mind az OECD prognózisa azt mondja, hogy növekedési pályán vagyunk, de ennek az üteme egy picit lassul. Az OECD talán ebben egy picit erősebb lassulást vetít előre - ismertette Magyarország OECD és UNESCO nagykövete.

Egy gazdasági növekedésnél mindig az a kérdés, hogy mennyire rendszerszerű elemekből épül fel, és mennyi az, ami egyedi eszköz benne, vagy mennyi az, ami egyedi lépés eredményeként jön. Ebből adódnak a prognózisok közötti eltérések - magyarázta.

A magyar kormány többször számol azzal, hogy az egyedi intézkedéseknek megvan a következménye, és a gazdasági növekedésre hatással van. Az OECD pedig azt mondja, hogy nézzük meg, mi az, ami rendszerszerűen egyébként a növekedést viszi előre, az egyedi hatások pedig egy idő után kifutnak - részletezte Cséfalvay Zoltán.

A tervezett egyedi hatásokkal tud számolni az Európai Unió és az OECD. Egy egyéves időtartam alatt többfajta intézkedés történhet. Például amikor elindult a növekedési hitelprogram, akkor annak, hogy milyen hatás lesz a növekedésére, azt különböző mértékben lehetett megítélni - tette hozzá.

Az OECD jelentéseihez hasonló stabil elemzési bázis fontos kiindulópont a következő két-három évet meghatározó szakpolitikához - fogalmazott Magyarország OECD és UNESCO nagykövete.

Az augusztusi kormánykonferenciára az OECD és a Jó állam munkacsoport is beviszi a saját anyagát. Ennek a kettőnek kell valamiféle alapot képeznie arra, hogy a kormány ezután döntéseket hozzon. Nyilvánvalóan a Jó állam is tartalmaz egyfajta megközelítést az adminisztrációs terhek csökkentésre, a bürokrácia átszervezésére. Az OECD tanulmánya pedig részletesebben veszi szakpolitikákat - ismertette Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: de úgy gondolom, hogy mindkét anyag kitűnő alap arra, hogy végiggondoljuk azt, hogy milyen feladatok állnak előttünk a következő két-három esztendőben, mit lehet tenni azért, hogy még erősebb gazdasági növekedés legyen, erősebb legyen a termelékenység. Úgy gondolom, hogy a stabil elemzési bázis nagyon fontos kiindulópont a szakpolitikák felé - tette hozzá.

A júniusi Gazdasági kilátások című kiadványban a kormány az OECD-vel csaknem egyezően 0,1 százalékpontos eltéréssel írta le a növekedést 3 százalékra, az inflációban azonban 1,1-del magasabbat várt, mint amit a kormány a kitekintésében lát. Az eltérés oka, hogy az OECD a globális gazdaság kilátásait is bekapcsolta ebbe a folyamatba. Részben azt, hogy miként változik globális szinten az infláció - magyarázta.

Nagyon furcsa helyzetben vagyunk: gyakorlatilag egy olyan gazdasági pályára kell berendezkednünk, ahol tartósan alacsony az infláció - fogalmazott Magyarország OECD és UNESCO nagykövete.