Infostart.hu
eur:
357.73
usd:
304.95
bux:
132484.92
2026. május 12. kedd Pongrác

Kedden dönt a közgyűlés a Malévról

A keddi közgyűlésen dől el, hogy pontosan milyen tulajdonosi struktúrával üzemelteti tovább a Malévet az Airbridge Zrt. Az eddigi információk arra mutatnak, hogy az orosz állami Vnyesekonombank kisebbségi tulajdonos lesz az Airbridge-ben.

Az orosz állami Vnyesekonombank lesz a Malév új kisebbségi tualjdonosa, és mivel szakmai partner is kell, ezért a céget az Aeroflottal együtt üzemeltetik majd - ezt jelentette be Veres János pénzügyminiszter és Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes szombaton.

A pénzügyminiszter már akkor is hangsúlyozta: a cél, hogy megőrizzék a Malév nemzeti jellegét, és ne veszítse el az uniós jogokat, de az sem utolsó szempont, hogy így a privatizációs szerződést sem éri csorba.

A Malév 2007-es privatizációjakor az Airbridge szerezte meg a légitársaság csaknem 100 százalékos részvénypakettjét. Az Airbridge többségi, 51 százalékos tulajdonosa két magyar magánszemély - Költő Magdolna és Kiss Kálmán, míg kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosa Borisz Abramovics orosz üzletember volt.

Már a privatizációs szerződés aláírásakor is az orosz állami bank vállalt garanciát annak teljesítéséért, és azóta is az orosz bank finanszírozza az üzemeltelést.

A Malév Rt. 1992 júliusában alakult át állami vállalatból gazdasági társasággá ötmilliárd forint jegyzett és 10,2 milliárd forint saját tőokével, de a könyveiben egyúttal 12,5 milliárd forint banki kölcsön is szerepelt, ami már jól mutatta, hogy a társaságnak nem volt igazán tőkéje.

Nincs elég pénz

A magyar állam megpróbált túladni a nehézségekkel küszködő társaságon. Előbb az Alitalia vette meg a magyar légitársaság 35 százalékát, a magyar állam visszavásárlási garanciájával, de az olasz társaság pár év múlva visszaadta a magyar államnak Malév-részesedését, átmeneti jelleggel előbb az OTP-MKB akkor még közös cégének, az Airinvestnek, majd ismét állami tulajdonba.

2007-ben Borisz Abramovics és a két magyar magánszemély közös cége, az Airbridge 144 millió forintért vette meg a magyar légitársaságot, ezenfelül vállalta a 36 milliárd forintnyi hitelének visszafizetését, halasztott teljesítéssel.

Az ígért tőkeemelést a leendő új tulajdonos segítségével teljesítették. Ugyanakkor Borisz Abramovicsnak egyre jobban gyűltek a tartozásai az orosz légitársaságainál is.

A Malévnek az év végén mintegy 4 milliárd forint lejárt kötelezettsége volt emellett. Jelzálogjogot jegyeztetett be az APEH a földi kiszolgáló cégre, illetve a Budapest Airport a karbantartást végző Aeroplexre, valamint a Budapest Airporthoz került a Malév Lufthansa Technik Kft-ben meglévő 15 százalékos Malév-tulajdonrész is.

Ezt a súlyos pénzügyi helyzetet kell most rendeznie az új tulajdonosnak. Az, hogy pontosan milyen tulajdonosi struktúrával működik ezután a Malévet üzemeltető Airbridge, a keddi közgyűlésen szavazzák meg a tulajdonosok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Szombaton katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmet, az idei felvonulás azonban más volt, mint az elmúlt években: az orosz hadsereg jóval visszafogottabb bemutatóval jelentkezett, így tankok és rakétaindító rendszerek ezúttal nem dübörögtek a Vörös téren. Az ünnepi alkalomból Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszünetet hirdetett az orosz-ukrán háborúban, bár ez csupán a nagyobb horderejű csapások elmaradását jelentette, a fronton változatlanul folytatódtak a harcok. Volodimir Zelenszkij közlése szerint ez idő alatt mindenesetre az ukrán erők szintén tartózkodtak a mélységi támadásoktól. Az orosz elnök mindeközben megpendítette, hogy közel lehet a háború vége, sőt, a vele jó kapcsolatot ápoló Gerhard Schröder volt német kancellár nevét is bedobta, mint aki európai részről tárgyalhatna a háborús rendezésről. De mit olvashatunk ki azokból az egyre kétségbeejtőbb számokból, amelyek napvilágot láttak az orosz gazdaság állapotáról? És elképzelhető, hogy egy orosz oknyomozó portál értesüléseinek megfelelően Putyin tényleg egy áruló által kifundált merénylettől retteg a Kreml falain belül? A Global Insight legutóbbi adásában sok más mellett erről is beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×