Rendszerváltás, illetve egy rendszer konszolidációja nincsen katarzisélmény nélkül – mondta Lakatos Júlia az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: a politikatudomány ezt a katarzisélményt nem csak érzelmi összetartozásként definiálja. Ilyenkor az az igény is megjelenik, hogy legyen valamiféle igazságtétel, valamiféle szakítás az előző rendszerrel.

„Ezt átmeneti igazságtételnek vagy igazságszolgáltatási intézkedéseknek szoktuk hívni, és én azt látom, hogy Magyar Péter szimbolikusan ezeket az üzeneteket tette meg az első beszédben. Az új kormányfő minden oldalnak tett gesztusokat, és mivel a Tisza tulajdonképpen egy gyűjtőpárt, azoknak is, akik a Fidesz oldaláról jöttek, vagy úgymond nemzeti érzelműek, és azoknak is, akik a korábbi ellenzékhez tartoztak, balliberális érzelműek.

Megtörtént az az egyértelmű cezúra, hogy szakítunk a múlttal, és mostantól kezdve egy új rendszer lesz,

aminek lefektetjük az alapjait és megteremtjük azokat a jogi alapokat, amikkel megtehetijük a korábbi rendszerrel való elszámolást és a továbblépést” – mondta Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.

Kiszelly Zoltán szerint az első beszéd tulajdonképpen több beszédből vagy beszédstílusból tevődött össze. Mint fogalmazott: „egyetértek Júliával abban, hogy itt ő egy rendszerváltásról beszél. Ugye véget ért a NER, és valami új kezdődik, amiről még nem tudjuk pontosan, hogy mi, mert most ismerjük meg a részleteit.

Én ezt egy globalista NER-nek hívom, de majd meglátjuk, hogy ez mennyire lesz találó”

– fogalmazott az elemző, aki szerint az első beszédnek volt egy kampánybeszéd része, főleg amikor Magyar Péter az igazságtételről, elszámoltatásról beszélt. MInd a parlamentben lévő tiszás képviselők mind a téren kivetítőn a beszédet hallgató emberek körében ezek a részek aratták a legnagyobb sikert, mint ahogy a kampányban is egyébként ezt láthattuk az Út a börtönbe program kapcsán – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán szerint a beszédnek volt egy évértékelő része is, amit az amerikai elnöki beszédekből szoktunk meg. Amikor például utalt arra, hogy itt van velünk Martin, itt van velünk ő és ő – ezek fontos gesztusok voltak, csak ilyenek inkább az évértékelő beszédekben szoktak megjelenni. És volt egy programadó beszéd része is, amikor Magyar Péter a problémákról beszélt. Ez a dolog könnyebb része, az angolok, amerikaiak ezt alacsonyan csüngő gyümölcsnek hívják: amikor az előző rendszer hibáit sorolják fel, amikről tudják, hogy szakmai vagy politikai alapon hogyan lehet vagy kell korrigálni. De arról még talán keveset hallhattunk, hogy mit szeretnének tenni, inkább az előző rendszerhez képest határozta meg, hogy mit fognak másként csinálni.

Nagyon fontos volt a bocsánatkérés. Ez egy szimbolikus gesztus, biztos sokan vártak rá. Ez egy olyan eleme lesz ennek a beszédnek, amit meg fognak jegyezni és többször fel fognak hozni

– tette hozzá az elemző, aki egyetértett Lakatos Júliával abban, hogy a Tiszában egy gyűjtőpártot látunk. Magyar Péter Antall József-idézetekkel kezdte, de láttuk, hogy olyan szimbolikus gesztusokat, említéseket is tett, amelyek a korábbi baloldali, liberális vagy centrista szavazóknak is tetszenek. De a Tisza nagy része a Fideszből jött, ő maga is, tehát azt is látjuk, hogy a nemzeti érdek képviselete, a nemzeti szimbólumrendszer, a határon túli magyarok szempontjainak a felelevenítése is jött, amivel a korábbi fideszes szavazókat is meg tudta szólítani – mondta Kiszelly Zoltán.

Lakatos Júlia hozzátette:

Magyar Péter nemcsak a kampányt zárta le, nem csak „rendszert váltott” a beszédében, hanem lezárta a több mint húszéves Gyurcsány-Orbán korszakot is.

Innentől bizonyos referenciapontok, amik korábban folyamatosan előkerültek a vitákban,most háttérbe szorulnak, sőt valószínűleg el is tűnnek majd. Bizonyos dolgokra nem lehet majd hivatkozni és visszamutogatni. Az egész Orbán-Gyurcsány korszak a negatív oldalon van a Tisza narratívájában, mint egymást erősítő és a rendszert fenntartó negatív dolgok. Én úgy gondolom, hogy a pozitív érzelmi történetre fognak fókuszálni, a mozgalmiság és a részvételiség fenntartására, mint olyan elemek, amelyek képesek a nehézségek ellenére fenntartani a közösségi morált és a támogatottságot – mondta.

Kiszelly Zoltán szerint megpróbálják majd fenntartani a kétharmad eufóriáját. „Láttuk, hogy most volt május 9-én egy közösségi élmény, ezt aha-élménynek is hívják a pszichológia, amikor rádöbbennek az emberek, hogy valami más helyzet van. 1989-90-ben több ilyen esemény is volt, 1989. június 16-tól egészen talán 1991-ig, az utolsó szovjet katona távozásáig rengeteg olyan emblematikus, fontos esemény volt, ami a rendszerváltás egyik állomása volt. Most itt megpróbáltak egy genezist előállítani, egy pontot, egy új időszámítás kezdetét. És ami még fontos, hogy visszaköszönnek ezek a kommunikációs panelek.

Az Orbán Viktor-féle „elmúlt 8 évből” most elmúlt 20 év lett,

nem 16, hanem elmúlt 20 év lett, és ahogy Júlia mondta, egy platformra helyezik a kommunikációs térben Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet” – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. Az interjút teljes terjedelmében megnézheti, illetve meghallgathatja alább.