Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
321.11
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Unsplash

Dietetikus: a gyümölcsöket sokan félreértik, holott az egészség kulcsa a minél változatosabb fogyasztás

A Semmelweis Egyetem szakrendelő intézetének munkatársa, Szabó Adrienn dietetikus szerint sokszor nincs logika abban, hogy egy-egy étrend miért megengedőbb a zöldségekkel és bizonyos gyümölcsökkel szemben, míg másokat tilt. A szakértő hangsúlyozta: teljesen természetes, hogy a gyümölcsfogyasztás megemeli a vércukorszintet, mivel egy egészséges embernél az később visszaáll a kiindulási szintre.

Az egészséges élet kulcsa a minél változatosabb gyümölcsfogyasztás – fogalmazott az InfoRádiónban Szabó Adrienn dietetikus. A Semmelweis Egyetem szakrendelő Iintézetének munkatársa hozzátette: antioxidáns-tartalom szempontjából a gyümölcsök ugyanannyira értékesek, mint a zöldségek.

„Az összes élelmiszertípusnak, így a gyümölcsöknek, zöldségeknek, gabonaféléknek, hüvelyeseknek is mind-mind van szénhidráttartalma, viszont ezeket alapvetően az különbözteti meg az egyszerű kristálycukortól vagy szőlőcukortól, hogy nem pusztán szénhidrátot tartalmaznak, hanem sokkal komplexebben van jelen bennük a cukor” – mondta Szabó Adrienn.

A szakértő hozzátette, bizonyos szempontból a cukor és a szénhidrát egymás szinonimái. A gyümölcsöket pedig egyáltalán nem a cukortartalmuk alapján kellene megítélni, mert

bár amikor elfogyasztjuk őket, akkor megemelik a vércukorszintet, de emellett értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és antioxidánsokat is tartalmaznak.

Szabó Adrienn szerint manapság divatos azt sugallni, hogy az az egészséges, ha valakinek nem emelkedik meg a vércukorszintje, hanem egyenletesen alacsony marad. A dietetikus ezt határozottan cáfolta, leszögezve, hogy az az egészséges, ha a vércukorszint először megemelkedik, majd pedig visszatér a kiindulási pontra. Vagyis a cél nem egy teljesen lapos cukorgörbe.

„Az emberek zavarodottságát a témában az is jól mutatja, hogy sok esetben a gyümölcsöket tiltják, a zöldségeket viszont engedik, holott vannak olyan növények, amiket konyhatechnológiailag zöldségként használunk, holott rendszertanilag gyümölcsnek minősülnek, például a paradicsom. Ezzel nincs is semmi baj” – tette hozzá a szakértő, hangsúlyozva, hogy más részről viszont a görögdinnyének van az egyik legalacsonyabb szénhidráttartalma, mégis tiltani szokták. Az olyan bogyós gyümölcsöket ellenben, mint a szeder, áfonya, ribizli viszont még a gyümölcsöket tiltók is meg szokták engedni, holott igen magas a szénhidráttartalmuk.

A dietetikus szerint sokszor abszolút nem találni logikát abban, hogy egy étrend mit, és mit nem enged meg. Leszögezte, antioxidáns szempontjából a gyümölcsök ugyanolyan értékesek, mint a zöldségek, bár való igaz, hogy például 300 gramm káposzta valamilyen formában nem fogja úgy megemelni a vércukorszintet, mint ugyanannyi görögdinnye, de ezek közé nem szükséges relációs jelet tenni.

„Sok esetben pont az efféle összehasonlítások vezetik félre az embereket, holott nem feltétlenül lehet megállapítani hogy az egyik jobb vagy rosszabb, mert nem az efféle összehasonlításon múlik az egészségünk.”

Szabó Adrienn szerint inkább azt a szabályt érdemes követni, hogy ha az ember elmegy a boltba vagy a piacra, akkor végig kell nézni, hogy minek van éppen szezonja, és ha éppen van például szilva, és megkívánja az ember, akkor azt kell venni, nem pedig almát vagy banánt. Szerinte az egészség kulcsa a változatosság, és mivel a magyarok jellemzően nagyon kevés gyümölcsöt fogyasztanak, így statisztikailag kizárt, hogy attól alakulna ki cukorbetegség.

A szakértő elismeri, gyakran szokták mondogatni, hogy a mai gyümölcsöknek sokkal kisebb a vitamin- és ásványianyag-tartalma, mint a régieknek, de szerinte nincs logika abban a gondolkodásmódban, hogy „akkor inkább ne is együnk gyümölcsöt”. A dietetikus hangsúlyozta: egyes mérések igazolják, más kutatások cáfolják, hogy lenne szignifikáns különbség a termések tápanyagtartalmában régen és most. Szerinte annak érdekében, hogy minél jobb minőségű, minél magasabb tápanyagtartalmú gyümölcsöt érdemes fogyasztani, ehhez pedig célszerű hazai termesztésűt vásárolni kistermelőtől, biogazdaságból.

A szakértő szerint az sem feltétlenül törvényszerű, hogy a bio drágább, mint az import, ahogyan az sem, hogy a messziről érkezőnek alacsonyabb a vitamintartalma. Ma már olyan dinamikus az ellátási lánc, hogy egyszerűen nem igaz az, mint régen, hogy hónapokba telik, mire hozzánk kerülnek az egzotikus gyümölcsök.

Pár nap szállítás és megfelelő raktározás mellett nem fog olyan mértékben csökkenni a tápanyagtartalmuk, hogy az ne támogatná a szervezetünket és az immunrendszerünket

– tette hozzá. Környezetvédelmi szempontból, illetve a hazai gazdálkodás szempontjából persze nem mindegy, hogy importot veszünk-e, vagy hazait, illetve a szállításhoz használt kezelőanyagok sem elhanyagolhatók – jegyezte meg Szabó Adrienn, hozzátéve, hogy talán pont ezért ajánlott szezonálisat és termelőit venni. Nyáron, illetve kora ősszel még rengeteg különböző zöldség-gyümölcs kapható, és jobb inkább csak a szezon végével áttérni az almára és a banánra.

A dietetikus arra is kitért, hogy a konzerválástól sem kell feltétlenül tartanunk, ha esetleg attól félünk, hogy amiatt csökken a gyümölcsök vitamintartalma. Tény, hogy vannak olyanok, amelyek hő- és fényérzékenyek, ezek befőzés, fagyasztás, aszalás során csökkennek, de az ásványianyag-tartalom és az antioxidáns-tartalom, aminek fontos szerepe van gyulladáscsökkentésben, daganatos betegségek előfordulási rizikójának csökkentésében, megmaradnak akkor is, ha importáljuk vagy feldolgozzuk, tehát tartósítjuk, befőzzük a gyümölcsöket. Végezetül ismét hangsúlyozta: a lényeg, hogy minél színesebben, változatosabban fogyasszuk őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×