Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pexels

Ne szállíttassuk el a lehullott lombot, hanem komposztáljuk! – az élővilágot védjük ezzel

Érdemes körültekintően és óvatosan rendezgetni a kertekben és parkokban felhalmozott lombkupacokat, mert a sűrű avarban téli álmukat alvó sünök rejtőzhetnek – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Orbán Zoltán azt mondta az InfoRádióban, hogy az a legjobb megoldás, ha a leveleket a helyén hagyjuk, mert így a talaj sem veszít víz- és tápanyagtartalmából.

Az őszi, akár több hétig is eltartó lombhullás egybeesik a sünök téli álomra húzódásával. A sün rovarevő állat, és mivel télen nincs elegendő táplálék a számára, ősszel valamilyen biztonságos helyre bújik és hibernálja magát. Amikor az időjárás hidegre fordul és tartósan 8 Celsius-fok alá csökken a hőmérséklet, a sünök egy 5-6 órán át tartó folyamat során mély álomba merülnek. Az ezután következő 5-6 hónap alatt csökkentett életfunkciók mellett alszanak, és ha néha felébrednek, akkor is hamar visszaalszanak.

Ilyenkor a sünök leginkább a kültéri nagy parkokban vagy a kertekben felhalmozott lombkupacokban rejtőznek el.

Orbán Zoltán azt kérte az InfoRádióban, legyünk tekintettel az állatokra és azt tanácsolta, hogy a falevelek, nagy halmok összegyűjtésénél és felszámolásánál az alapnál kesztyűben kézzel vagy a gereblye nyelével forgassuk át óvatosan az avart. A szóvivő szerint a sünök védelmében teljes személetváltásra lenne szükség, mert jelenleg nagyon rossz a zöldfelületek kezelésének gyakorlata mind a közparkokban, mind a magánkertekben.

Hozzátette: nem kellene elszállítani a lombot azokról a területekről, ahol a fák és a bokrok lehullatták a leveleiket, hiszen a mérsékelt övben a lombhullató erdőzónában nélkülözhetetlen tápanyagot jelentenek a talajnak. Az avar eltávolításával tehát fokozódik a tápanyaghiány.

„Ha nincs lebomló levél és nincs humusztartalma a talajnak, akkor a talaj vízmegtartó képessége a töredékére esik vissza.

A kertekben és a parkokban helyben kellene depózni a lehullott lombot. Erre a célra ideális lehetőséget kínálnak a hulladékdeszkákból elkészíthető komposztáló keretek, amelyek nagy mennyiségű falevelet tudnak befogadni” – javasolta Orbán Zoltán.

A szóvivő azt tanácsolta, hogy a komposztáló keret alsó részén érdemes méterenként körülbelül két ökölnyi lyukakat kivágni, ahová aztán be tudnak húzódni a sünök, a gyíkok, a békák és az olyan rendkívül fontos beporzó rovarok, mint például a poszméhek nőstényei.

Sokan tesznek ki a közparkokban almát vagy egyéb más csemegéket télire az állatoknak, Orbán Zoltán szerint azonban nincs a világon olyan vadon élő állat, amely erre rászorulna, azaz semmi szükség lakossági állatetetésre. „Ez nem az állatok életben maradásáról szól, hanem a mi gyönyörködtetésünkről. Ez nem csökkenti, hanem növeli a felelősségünket, hiszen a mi szórakozásunk nem mehet az állatok egészségének, akár életének a rovására” – figyelmeztetett.

Ne etessük a vízimadarakat!

A szóvivő elmondta: az énekesmadarak téli etetése teljesen más dolog, ez nem problémás, ugyanis „a természetes viszonyokat utánozzuk” a magok, az állati zsiradék vagy a gyümölcsök kihelyezésével, ami nem idéz elő semmilyen viselkedésváltozást. A vízimadarakat viszont nem szabad etetni semmivel, mert eltérő az életmódjuk és ha mi adunk nekik eledelt, alapvető és maradandó változás történhet a szervezetükben, főleg a hattyúk esetében.

„Öngyilkos viselkedéstorzulást okozhatunk ezzel, hiszen így bekövetkezhet az, hogy nem vonulnak el a tél, a fagy és a hó elől, teljesen felhagyhatnak a természetes táplálkozással, legeléssel”

– fogalmazott.

Orbán Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ha a vízimadarak rászoknak az általunk eléjük dobált kenyér fogyasztására, az számukra „kenyérdiétát” jelent, ami gyakorlatilag olyan, mintha mi, emberek éveken át csak popcornt ennénk. „Ez nagyon súlyos hiánybetegségekhez, emésztőrendszeri gyulladásokhoz vagy akár az állatok elpusztulásához is vezethet, tehát semmiképpen se etessük a vízimadarakat!” – magyarázta.

A szóvivő azt mondta: ha gyönyörködni szeretnénk az énekesmadarakban, akkor egész évben rendelkezésünkre áll az itatás mint módszer. November végétől vagy december elejétől pedig érdemes kitenni magokat, állati zsiradékot, almát a madáretetőkbe egészen márciusig. Ezzel nagy madársereget csábíthatunk otthonunkhoz és ha így járunk el, biztosan nem okozunk kárt nekik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×