"Évek óta sok bejelentést kapunk július végétől, különösen augusztusban, hogy nagyon aggódnak, mert eltűntek a madarak. Nem látják a kedvenc feketerigót sem, aki ott lakik a kertben, a parkban, mert valami rettenet történhetett. Szó nincs erről" – mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Érdekesség, hogy az év folyamán valójában most van a legtöbb őshonos madár. Erről készítettek egy számítást is, amiben megnézték a lakott területen fészkelő 45 leggyakoribb madárfajt. Az átlagos becslés alapján csaknem 120 millió fióka kelt ki idén nyáron, tehát "nagyon-nagyon sok a madár".

Ilyenkor már a második költés fiókái is kirepültek, és

azért nem látjuk őket, mert itt vannak a közelünkben, de nagyon csöndben vannak.

A szülők élvezik, hogy vége a költési szezonnak, kirepült "az utolsó eresztés" is, illetve készülnek a telelésre, a vonulásra. Ha nagyon figyeljük őket, akkor meglátjuk a madarakat. Az is megfigyelhető ilyenkor, hogy a belső kerületekből a fiatalok kimennek a nádas, bokros területekre. A hőség idején érdemes elkezdeni a madáritatást, és akkor sokkal gyakrabban találkozhatunk velük.

"A legtöbb probléma abból szokott eredni, ha segíteni akarunk ott, ahol nem kell, és ahogy nem szabadna. Nagyon jól elvannak a madarak nélkülünk is" – mondta Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a téli énekesmadár etetése sem arról szól, hogy életben tartsuk őket.

Kiemelte:

a települési madárállománynak hathatósan azzal segíthetünk, ha itatjuk őket.

A legjobb madáritató-és fürdő egyben egy körülbelül két férfiarasznyi műanyag virágalátét, amit rakhatunk a földre is. Ha vannak macskák is, érdemes a madarakat magasan itatni, hiszen ezeket az itatókat használják a környékünkön élő gyíkok, békék, sünök, és a szerencsétlen módon kóborló állatok is.

Bár hét ágra süt a nap, nyakunkon a vonulás. Magyarországon ez a jelenség 12 hónapon keresztül zajlik, a tavaszi vonulás június első két hetében ér véget a halvány gezék megérkezésével. Az őszi vonulás pedig már tart: a hím kakukkok közül sokan már Afrikában vannak, nemsokára a tojók is indulnak. Az őszi vonulás tehát július második felében indul, és egészen decemberig eltarthat.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt években feltűnő mennyiségben urbanizálódott az örvös galamb, ami csak az európai mediterráneumba vonul el általában október-november fordulóján. Az örvös galambok tehát azon települési madarak közé tartoznak, akiknek még egy harmadik költés is belefér. Emiatt van, hogy ha most az örvös galambokat figyeljük, láthatjuk, amint hordja a fészekanyagot.

Éghajlatváltozás hatása a költésre

A klímaváltozás "minden bizonnyal" befolyásolhatja a költözéseket, csak ez még annyira friss – különösen ilyen mértékben – hogy kevésbé érzékelhető. Tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy akár egy országon belül állományszinten egy-egy fajnál drasztikus változást okozott volna a klímaváltozás. Bár az éghajlatváltozással több negatív hatás éri őket, van pozitív is. A fecskéknél például 2000-2010 között drasztikus, 60 százalékot is kicsivel meghaladó állománycsökkenés történt, viszont évről évre azt tapasztalják, hogy a fecskék kitolják a költést, és nem ritka, hogy szeptember közepén, akár még október elején is kihasználva a legalább egy hónappal meghosszabbodott nyarat, a fecskék megpróbálnak még egy költést.

"Tehát mindenféleképpen hatással van a madarakra, és az elkövetkezendő 30-50 évben igen drasztikus, és valószínűleg egy-egy fajnál villámgyors változást tapasztalhatunk meg" – jelentette ki Orbán Zoltán.