Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
325.4
bux:
137165.79
2026. október 9. péntek Dénes

Újabb sarcot vetett ki az autósokra London polgármestere a tiszta levegőért

A jövő héten a világon elsőként vezetnek be ultra alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ) a brit fővárosban.

Egy friss kutatás szerint kétmillió ember, köztük 400 ezer gyermek él London olyan területein, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a törvényes határértéket - közölte a brit főváros polgármestere, Sadiq Khan.

2013 és 2016 között nem javult jelentős metropolisz levegőjének káros nitrogén-dioxid-szintje, a város egyes területein pedig még rosszabb is lett a helyzet. A levegő minőségét elemző vizsgálat adatait egy héttel azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy London belvárosában bevezetik az ultra alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ).

Ide a nem megfelelő károsanyag-kibocsátású járművek a nap 24 órájában, a hét minden napján csak díjfizetés ellenében hajthatnak be, átlagosan 12,5 fontot (4690 forint) kell fizetniük az autóknak a meglévő dugódíj mellett.

A King's College London (KCL) tanulmánya kimutatta, hogy amennyiben folytatódna a 2010 és 2016 közötti tétlenség a levegő nitrogén-dioxid-szintjével kapcsolatban, 193 évre lenne szükség arra, hogy a levegő szennyezettsége a törvényes határértéken belülre kerüljön. Khan a KCL javaslatai alapján új irányelvekkel hat évre akarja csökkenteni ezt a folyamatot, tehát azt akarja elérni, hogy 2025-re a londoni levegő a szennyezési határértéken belül kerüljön.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a hatalmában álló minden eszközt felhasznál a helyzet kezelésére a város busz- és a taxiflottájának modernizálásától a legnagyobb szabású monitorhálózat létrehozásáig.

Az új kezdeményezést Penny Woods, a Brit Tüdő Alapítvány vezetője is üdvözölte. Emlékeztetett arra, hogy a légszennyezettség súlyos hatással van az egészségre, különösen a gyerekek, az idősek és a tüdő- és szívbetegek egészségére.

New York légszennyezettségének csökkentése érdekében a város vezetése az amerikai városok közül elsőként akar bevezetni dugódíjat. A kezdeményezéssel, amely 2021-től léphet életbe, 2050-re a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentését akarják elérni.

A tervek szerint a csúcsidőben Manhattanbe behajtó személyautósok 12 dollárt (3400 forint), a kamionok 25 dollárt fizetnének, éjszaka és hétvégén, tehát csúcsidőn kívül pedig kevesebbet. A New York-i dugódíj bevezetéséhez a londoni, stockholmi és szingapúri kezdeményezések szolgálnak mintául.

Címlapról ajánljuk

Dénes Ferenc: a külföldi sztárjátékosokat is hátrányosan érintheti az ekho-módosítás

2027-től jelentősen csökken a hivatásos sportolók kedvezményes ekhós adózásának felső határa, ami a magasabb fizetésű játékosokat és klubokat érintheti leginkább. Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiában úgy vélte, hogy kevésbé lehet vonzó a magyar sport a külföldi játékosoknak, miközben a támogatási rendszer tervezett átalakítása főként a kisebb és közepes klubokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Vagyonadó Magyarországon: kiszámoltuk, mennyit érnének a legnagyobb magyar cégek

Vagyonadó Magyarországon: kiszámoltuk, mennyit érnének a legnagyobb magyar cégek

Mennyit ér valójában egy vállalat? Mert hogy nyilvánvalóan ugyanaz a cég egészen eltérő értéket kaphat attól függően, milyen módszerrel számolunk. A vagyonadóról szóló törvénytervezet kapcsán most egy érdekes kérdésnek jártunk utána. Megnéztük, hogyan értékelnék a legnagyobb magyar tőzsdei vállalatokat, ha a nem tőzsdei cégekre vonatkozó szabályokat alkalmaznánk rájuk. Az OTP-től a Molon és a Richteren át a Magyar Telekomig, valamint az összes BUX-tagra elvégeztük a számításokat, az eredmények pedig több szempontból is meglepőek. Ráadásul az elemzés olyan kérdéseket is felvet, amelyek messze túlmutatnak a vagyonadón. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×