Infostart.hu
eur:
386.75
usd:
333
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Újabb sarcot vetett ki az autósokra London polgármestere a tiszta levegőért

A jövő héten a világon elsőként vezetnek be ultra alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ) a brit fővárosban.

Egy friss kutatás szerint kétmillió ember, köztük 400 ezer gyermek él London olyan területein, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a törvényes határértéket - közölte a brit főváros polgármestere, Sadiq Khan.

2013 és 2016 között nem javult jelentős metropolisz levegőjének káros nitrogén-dioxid-szintje, a város egyes területein pedig még rosszabb is lett a helyzet. A levegő minőségét elemző vizsgálat adatait egy héttel azelőtt hozták nyilvánosságra, hogy London belvárosában bevezetik az ultra alacsony károsanyag-kibocsátású zónát (ULEZ).

Ide a nem megfelelő károsanyag-kibocsátású járművek a nap 24 órájában, a hét minden napján csak díjfizetés ellenében hajthatnak be, átlagosan 12,5 fontot (4690 forint) kell fizetniük az autóknak a meglévő dugódíj mellett.

A King's College London (KCL) tanulmánya kimutatta, hogy amennyiben folytatódna a 2010 és 2016 közötti tétlenség a levegő nitrogén-dioxid-szintjével kapcsolatban, 193 évre lenne szükség arra, hogy a levegő szennyezettsége a törvényes határértéken belülre kerüljön. Khan a KCL javaslatai alapján új irányelvekkel hat évre akarja csökkenteni ezt a folyamatot, tehát azt akarja elérni, hogy 2025-re a londoni levegő a szennyezési határértéken belül kerüljön.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a hatalmában álló minden eszközt felhasznál a helyzet kezelésére a város busz- és a taxiflottájának modernizálásától a legnagyobb szabású monitorhálózat létrehozásáig.

Az új kezdeményezést Penny Woods, a Brit Tüdő Alapítvány vezetője is üdvözölte. Emlékeztetett arra, hogy a légszennyezettség súlyos hatással van az egészségre, különösen a gyerekek, az idősek és a tüdő- és szívbetegek egészségére.

New York légszennyezettségének csökkentése érdekében a város vezetése az amerikai városok közül elsőként akar bevezetni dugódíjat. A kezdeményezéssel, amely 2021-től léphet életbe, 2050-re a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentését akarják elérni.

A tervek szerint a csúcsidőben Manhattanbe behajtó személyautósok 12 dollárt (3400 forint), a kamionok 25 dollárt fizetnének, éjszaka és hétvégén, tehát csúcsidőn kívül pedig kevesebbet. A New York-i dugódíj bevezetéséhez a londoni, stockholmi és szingapúri kezdeményezések szolgálnak mintául.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×