Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Fujang, 2017. január 3.Sűrű ködben közlekedő kerékpáros az északnyugat-kínai Fujang belvárosában 2017. január 3-án. Több kínai tartományban és a fővárosban napok óta súlyos a levegő szennyezettsége, amelyet a sűrű köd csak súlyosbít. (MTI/EPA/Ming An)
Nyitókép: MTI/EPA/Ming An

Esőcsinálással kísérletezik Thaiföld

A környezettel reakcióba nem lépő, nem mérgező gázokkal "oltják be" a felhőket, így indítják meg az esőzést. Az a cél, hogy csökkentsék a fojtogató szmogot.

Veszélyes szmog lengi be Thaiföld, Dél-Korea, India és Hong Kong egyes körzeteit a légszennyezés, a szénkályhák és az időjárás alakulása miatt. A thai fővárosban, Bangkokban rendkívüli tanácskozást tartottak arról, hogy hogyan tudnák megfékezni a légszennyezést.

A hét elejétől kezdve a hadsereg bevonásával fecskendőkkel locsoltak a magasba, hogy megkössék a veszélyes részecskéket, de nem sok eredménnyel, a szennyezés mértéke alig csökkent. A hatóságok azt is közölték, hogy repülőgépekkel fakasztanak esőt a levegő megtisztítására – írta a Bangkok Post című helyi lap.

A módszer részeként inert – azaz a környezettel reakcióba nem lépő és nem mérgező gázokkal – "oltják be" a felhőket és ezzel indítják meg az esőzést. A használt anyag általában ezüst-jodid. Az utóbbi években különösen Kína folyamodott ehhez a lépéshez, hogy mérsékelje a szezonális légszennyezést – írta a CNN.

Az apró részecskék az ember tüdejébe, vérkeringésébe és szívébe is bejuthatnak, irritálhatják a szemet, orrot és torkot. Különösen a csecsemők veszélyeztetettek.

A légszennyezés kifejezett gond a 8 milliós Bangkokban, ahol nagyon magas a 2,5 mikrométernél kisebb és különösen nagy kárt okozó, finom részecskék aránya a levegőben. Az elmúlt napokban már tízszer annyi volt belőlük a légkörben, mint amennyit szakemberek még biztonságosnak ítélnek meg.

Mindeközben Dél-Koreában már egy hete lengte be finom porból kialakult szmogfelhő az ország egy részét és a részecskék aránya elérte az egészségügyi határértéket.

Tíz koreai városban rendkívüli intézkedéseket hirdettek az önkormányzatok.

Ezek részeként korlátozták a közlekedést, a gyárak tevékenységét, a fővárosban, Szöulban pedig megszokott látvánnyá vált, hogy arcvédő maszkban közlekednek az emberek.

Annyira ködös a levegő, hogy már fáj a torkom és letörtnek érzem magam – mondta az egyik helyi lakos a Yonhap hírügynökségnek.

Szakértők szerint évente ismétlődő helyzetről van szó és az állapotot a gyárak, autók, szénfűtés és a szélmentes időjárás egybeesése idézi elő.

Kína iparvidékein is emelték a készültséget – egyes helyeken már csak 200 méterre lehet ellátni. Sanghajban és más városokban is veszélyes, bár a thaiföldi szintnél alacsonyabb értéket ért el a szennyezettségi mutató. Hasonló helyzet alakult ki a hétvégén Hong Kongban is.

Az utóbbi években Kína határozott lépéseket tett a téli szmog enyhítésére – korlátozták a szénkályhák használatát és 3 millió észak-kínai otthont földgázfűtésre állítottak át.

A szén azonban még mindig a legfőbb tüzelőeszköz. A Greenpeace környezetvédelmi kampányszervezet 2016-os adatai szerint 83%-ban szénnel fűtöttek az országban.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×