A közel 3800 válaszadó 63 százaléka leggyakrabban közvetlenül ébredés után otthon, negyede munkahelyén, 10 százaléka pedig vendéglátóhelyen issza meg mindennapi feketéjét. Az otthoni kávézás főleg a nők "hóbortja", a szebbik nem képviselőinek több mint kétharmada, míg a férfiaknak csupán 56 százaléka kortyolja el otthonában a forró italt.

Aki a kimozdulós kávézás híve, az többnyire kávézóban, cukrászdában (45%) vagy kávézóláncnál (25%) vásárolja meg feketéjét. Õk a kávé minősége és a hely hangulata alapján döntenek. Ez a csoport leggyakrabban helyben fogyasztja el a kávéját (59%), ugyanakkor köszönhetően a lezárható tetejű kávéscsészéknek népszerű a "kávé elvitelre" is. Magyarországra még kevésbé jellemző az amerikai filmekből ismert, utcán sétálás közben kortyolgató ember (2%), hiszen sokan (35%) magukkal viszik munkahelyükre, és csak ott fogyasztják el a megvásárolt finomságot. Ez magyarázat lehet arra, miért került a munkahely a dobogó második fokára, amikor azt kérdezték, hol szokott leggyakrabban kávézni az illető.

A megkérdezettek többségének a kimozdulós kávézás igazi társasági program (84%). Legtöbben barátokkal (43%), vagy családtagokkal (32%) osztják meg ezt az élményt. Az, hogy ki az ember partnere a kávészünetben, függ a megkérdezett nemétől: a nők közel fele (48%) barátaival szokott kávézni, míg ez az arány a férfiaknál csak 33 százalék. Utóbbiak egyötöde magányosan kortyol, legfeljebb számítógépét választja társaságul (5%).

Az, hogy milyen kávét iszunk, alapvetően azon múlik, hogy hol tesszük ezt. Otthon a könnyen elkészíthető eszpresszó a sláger (36%), a vendéglátóhelyeken azonban visszaszorul a dobogó második fokára, hiszen itt a kávékülönlegességek a legnépszerűbbek (31%). A kávéköltemények elsősorban a nők körében aratnak rendületlen sikert, hisz a férfiak 43 százaléka még mindig a bivalyerős eszpresszóért él-hal.

A kérdőívet kitöltők számára a kávéválasztásnál a legfontosabb az ízvilág (52%), második helyen szerepel a márka (25%), az ár pedig csak sokadlagos szempont (10%). Legtöbben átlagosan 200-350 forintot költenek egy kávéra, de a válaszadók negyede akár 500 forintot sem sajnál egy jó feketére. Utóbbi csoport tagjai között a diplomások vannak a legtöbben, az egyetemi végzettségűek 46 százaléka tartozik ide.

A kávétermelés és a környezetvédelem az elmúlt évtizedben szorosan összefonódott. Ma a kávék egy csoportját már fenntartható módon állítják elő, azaz a természet megóvása mellett a termelők segítése is külön hangsúlyt kap. Ez sok kávérajongó szemében fontos szempont lehetne döntésük meghozatalánál: közel felük (48%) választana ilyen feketét, ha tudna róla, hogy így termesztették.

A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kávéfogyasztók döntéseikben "felnőttek": nem az ár, hanem az ízvilág és a minőség alapján választanak, már az élményt keresik a kávéban, és nem annak serkentő hatását. Ráadásul sokan közülük felelősen gondolkodnak, és nyitottak a fenntartható kávétermesztésre.