Infostart.hu
eur:
363.61
usd:
312.83
bux:
147542.85
2026. szeptember 7. hétfő Regina

Egyre gyakrabban káromkodnak a televízióban

A nézők érzése szerint az elmúlt tíz évben gyakoribbá vált a szitokszavak használata a televíziós műsorokban, amely meglátásuk szerint nem csak egyszerűen káros, de közvetlenül hozzájárult ahhoz is, hogy a mai fiatalok egyre többet káromkodnak.

A brit Daily Mail megbízásából, az Ipsos MORI által készített felmérés eredményei ellentmondani látszanak a helyi médiafelügyeleti szerv, az Ofcom által nemrég bemutatott, a káromkodás médiajelenlétével foglalkozó kutatásnak.

Az utóbbi felmérés szerint ugyanis a nem túl erős szitokszavak használata a médiában széles körben elfogadott, a Daily Mail adatai szerint ugyanakkor a televíziós káromkodást a társadalom jelentős része, különösen a nők és az idősebbek erősen elítélik - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A több mint 800 válaszadó részvételével készült kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede elítéli és károsnak tartja a "csúnya" szavak használatát a médiában, amely 68 százalékuk szerint közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban káromkodnak. A tévében hallható szitkozódás káros hatásaival az idősebbek 81, a nők 85 százaléka értett egyet, míg a média fiatalokra gyakorolt negatív hatását az előbbiek 70, utóbbiak 78 százaléka látja igazoltnak.

Mindezek mellett tízből nyolc tévénéző érzi úgy, az elmúlt tíz évben egyre gyakoribbá vált a szitkozódás és a káromkodás a televíziós műsorokban. Az 55 évnél idősebbek 86, a nők 82 százaléka értett egyet az állítással. Ráadásul a válaszadók negyede, a nők harmada, az idősebbek 45 százaléka érzett már bizonyos, a médiában elhangzott szitokszavakat saját magára nézve is sértőnek.

A kutatás ugyanakkor rávilágít arra is, a tévénézők viszonylag megosztottak abban a tekintetben, hogy az este kilenc óra előtt sugárzott műsorokban probléma-e a káromkodás. Az összes válaszadónak "csak" 48 százaléka értett egyet ezzel az állítással, míg a nők 54, az 55 évnél idősebbek 59 százaléka érzi helytelennek, ha az esti idősáv előtti műsorokban nem oda illő szavak hangzanak el.

Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×