Abszolút várható volt az AfD fölényes győzelme a Szász-Anhalt tartományi választáson, egyrészt a korábbi közvélemény-kutatások is ezt vetítették előre, illeve az elmúlt hónapokban igencsak megerősödtek általánosságban a szövetségi kormány elleni hangok Németországban – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina.

„Azt is rebesgetik, hogy adott esetben akár még a kancellárt is leválthatják az év vége előtt”

– tette hozzá az elemző, megismételve, hogy tehát általánosságban is tapasztalható egy elégedetlenség Németországban, és ennek a lenyomata látható Szász-Anhalt tartományban, a választások kapcsán.

A szóba jöhető forgatókönyvekről elmondta:

belpolitikai okok miatt nem biztos, hogy egy abszolút többségű AfD-kormány fel tud állni.

Ennek egyik oka, hogy az AfD nem szerzett abszolút többséget. A jelenlegi állás szerint a parlamentben 83 hely van, és ahhoz, hogy abszolút többséget tudjon szerezni egy párt, 42 mandátum megszerzése szükséges, a párt viszont összesen 39 hellyel rendelkezhet,

A vezető elemző szerint a fő kérdés, hogy melyik párttal tud majd koalícióra lépni az AfD. Az egyik forgatókönyv az, hogy az AfD talál magának egy támogatót a pártok között, és kétpárti koalíciót hozhatnak létre. A második lehetőség, hogy a többi párt fog össze az AfD-vel szemben, és így kizárják őket a kormányalakításból. A harmadik forgatókönyv szerint akkora patthelyzet fog kialakulni, hogy akár egy új választást is kiírhatnak. Dócza Edit Krisztina szerint most erre a harmadik opcióra van a legkisebb lehetőség.

Az elemző hangsúlyozta:

az AfD támogatójaként jelenleg egy párt jöhet szóba, ez pedig a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amelyik 2024-ben jött létre.

Bár ők hagyományosan baloldali pártnak mondhatók, megvanaz esély arra, hogy koalícióra lépjenek az AfD-vel. Ennek a pártnak egyébként a jelenlegi állás szerint 5 mandátumot sikerült megszereznie, vagyis itt a kétpárti lehetőség abszolút járható út lehet – mondta.

Dócza Edit Krisztina úgy véli, hogy az AFD előretörése mindenféleképpen jelzésértékű. Emlékeztetett, hogy a párt azzal írta be magát a német történelembe, hogy egy igencsak szélsőségesen bevándorlásellenes álláspontot képvisel. „Ugyanakkor, ha kizárólag a bevándorláspolitikai szigorításokat vesszük alapul, a jelenlegi programban ez nagyjából 10-11 százalék körül mozgott, ha kicsit tágítjuk már a kört, és más szektoroknak a bevándorláspolitikai aspektusait is ide vesszük, akkor nagyjából 15-20 százalékot láthatunk, ami önmagában is jelzésértékű” – magyarázta.

Szintén figyelemreméltó, hogy a szövetségi kormánnyal szemben a legfrissebb felmérések szerint 87 százalék körüli az elégedetlenség, míg tartományi szinten ez 66 százalék – folytatta a Migrációkutató Intézet vezető elemzője, megemlítve a megélhetés, illetve a szociális biztonság kérdését, amikkel kapcsolatban az AfD egy sokkal szigorúbb álláspontot képvisel, csakúgy, mint a háború, illetve Ukrajna és Oroszország politikáját tekintve.

„Ugyanakkor azt se felejtsük el, amit a német sajtóban olvastam, hogy a választópolgárokban kialakult egy olyan érzés, hogy az AfD foglalkozik velük.

Sokkal közelebb áll a programjuk az emberek problémáihoz, mint más pártoké.

És azt gondolom, hogy ez hosszú távon, német belpolitikai szinten abszolút meghatározóvá fog válni” – fogalmazott Dócza Edit Krisztina.

A cikk Farkas Dávid interjúja alapján készült.