Kallas a múlt héten, az EU-tagállamok külügyminiszterek írországi informális találkozójának margóján jelentette be, hogy ezen a héten munkacsoportot hoz létre, amely új elképzeléseket dolgozna ki arra vonatkozóan, hogyan lehetne gyorsabban felszámolni az európai védelem hiányosságait.

A csoportban nemcsak az uniós tagállamok szakértői vettek volna részt, hanem az Egyesült Királyság és Ukrajna képviselői is.

A hírportál értesülései szerint a német és az olasz kormány is ellenezte a kezdeményezést, okait azonban nem közölték hivatalosan.

Németország az utóbbi időben nyilvánosan is bírálta Kallast, és Berlin a jelek szerint azt szeretné, hogy a védelempolitika nemzetközi szinten elsősorban a NATO keretein belül maradjon.

A német vezetés nemrég Franciaországgal közösen azt javasolta, hogy az EU-n belül az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bizonyos hatásköreit és személyi állományának egy részét helyezzék át az Európai Bizottsághoz, miközben Kallas erősebb koordinációs szerepet kapna az uniós testületen belül.

A terv ellenzői azonban attól tartanak, hogy ez tovább növelné az Európai Bizottság befolyását a külpolitika felett. Források szerint

Kallas és az Európai Bizottság között is többször alakult ki nézeteltérés külpolitikai kérdésekben, egyebek között az Izraellel szembeni szankciók ügyében.

A brüsszeli ügyekkel foglalkozó Politico hírportál arról is beszámolt, hogy Olaszországon belül vita alakult ki a munkacsoporttal kapcsolatban, egyebek között arról, hogy kik legyenek annak tagjai. Az Európai Bizottságon belül is ellenállás mutatkozott. Egyes tisztviselők attól tartottak, hogy a munkacsoport tevékenysége átfedésbe kerülhet Andrius Kubilius védelmi biztos munkájával.

A terv visszavonásáról a külügyminiszterekkel folytatott friss egyeztetéseket követően született döntés.

Az Európai Külügyi Szolgálat közölte, hogy a védelem továbbra is kiemelt helyen szerepel a napirenden, és továbbra is keresni kell a tagállamok közötti együttműködés új lehetőségeit.

A Politico szerint a munkacsoport vezetésére Anders Fogh Rasmussent, a NATO korábbi főtitkárát kérték volna fel. Rasmussen várhatóan egy ajánlásokat tartalmazó jelentést is készített volna, és a csoport munkájában több korábbi védelmi miniszter is részt vett volna.