Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
computer screen with programming code and an alert message, concept of computer security, malware or hacker attack (3d render)
Nyitókép: lucadp/Getty Images

Gyógyszertárak, kórházak nevében csalnak, ez a módszer

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző étrend-kiegészítőket sokszor gyógyszerként vagy annak helyettesítőjeként, egészségügyi intézmények, gyógyszertárak vagy egészségügyi szakemberek nevének, arculati elemeinek felhasználásával hirdetik a kétes eladók, megtévesztve ezzel a vásárlókat.

Az online kereskedelem térnyerésével párhuzamosan egyre gyakoribbá váltak azok a megtévesztő internetes felületek, amelyek egészségügyi intézmények, gyógyszertárak vagy egészségügyi szakemberek nevének, arculati elemeinek felhasználásával kínálnak fel étrend-kiegészítőket eladásra – írja közleményében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH).

A hatóság tapasztalatai szerint különösen a fogyást, alakformálást, potencianövelést, illetve egyéb gyógyhatást, vagy betegségek kezelését vagy tüneteinek enyhítését ígérő készítmények esetében fordul elő, hogy a fogyasztók bizalmát megtévesztő kommunikációval próbálják megszerezni.

A hatósági vizsgálatok során olyan internetes oldalak is azonosíthatók voltak, amelyek ismert kórházak, gyógyszertárak vagy egészségügyi szolgáltatók nevére, korábbi internetes címére, illetve arculati elemeire hasonlító felületeken kínáltak étrend-kiegészítőket. A fogyasztók számára ez azt a benyomást keltheti, hogy az adott termék egészségügyi intézmény vagy gyógyszertár ajánlásával, ellenőrzött körülmények között kerül forgalomba, amely azonban nem minden esetben felel meg a valóságnak.

A megtévesztő weboldalak felszámolása sok esetben nehézkes, és a hatósági intézkedések ellenére időről időre újabb, hasonló módszerekkel működő oldalak jelenhetnek meg.

A megtévesztő weboldalak gyakran alkalmaznak olyan kommunikációs elemeket, mint:

  • egészségügyi szakembereknek tulajdonított ajánlások;
  • ismert személyek vagy médiaszereplők képmásának felhasználása;
  • előtte-utána fényképek és személyes történetek;
  • gyors, jelentős mértékű fogyást vagy egyéb rendkívüli eredményt ígérő állítások;
  • sürgető üzenetek, időkorlátos kedvezmények, korlátozott készletre való hivatkozások.

Az NKFH hangsúlyozza, hogy az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, hanem élelmiszerek. Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok alapján élelmiszernek, így étrend-kiegészítőnek sem tulajdonítható olyan tulajdonság, amely betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására utal, illetve amely azt a benyomást kelti, hogy a készítmény ilyen hatással rendelkezik.

Ezért különösen megtévesztőek azok az internetes hirdetések, amelyek egy étrend-kiegészítőt betegségek kezelésére, tünetek enyhítésére vagy a gyógyszeres kezelés kiváltására alkalmas készítményként mutatnak be. Egy növényi összetevőket tartalmazó készítmény sem válik gyógyszerré attól, hogy természetes eredetű összetevőket tartalmaz.

Amennyiben egy étrend-kiegészítő reklámja azt sugallja, hogy segítségével gyógyszer váltható ki, egy betegség kezelhető vagy annak tünetei megszüntethetők, a fogyasztónak különösen körültekintően kell eljárnia. Gyógyszeres kezelés megváltoztatásáról vagy étrend-kiegészítő egyidejű alkalmazásáról minden esetben célszerű az orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.

Az olyan internetes kommunikáció, amely egészségügyi szakemberek ajánlására, rendkívüli gyógyhatásra vagy gyors, garantált eredményre hivatkozik, fokozott körültekintést indokol.

Különösen indokolt az óvatosság olyan esetekben, amikor egy internetes oldal egyszerre használ egészségügyi intézményekre utaló megnevezéseket, szakértői ajánlásokat, látványos előtte–utána képeket és sürgető vásárlásra ösztönző üzeneteket.

A fogyasztók az online vásárlás előtt minden esetben ellenőrizzék:

  • a webáruház üzemeltetőjének adatait;
  • a vállalkozás elérhetőségeit és székhelyét;
  • a termék összetételére és hatóanyagaira vonatkozó információkat;
  • hogy a termékhez kapcsolódó állítások nem ígérnek-e gyógyhatást vagy irreális eredményt;
  • hogy a weboldal valóban az adott intézmény hivatalos felülete-e.

Ha a webáruház üzemeltetőjére, a forgalmazó vállalkozásra vagy a termékre vonatkozó alapvető információk hiányoznak, hiányosak vagy nem ellenőrizhetők, illetve ha a forgalmazó harmadik országbeli vállalkozás, a fogyasztók fokozott körültekintéssel járjanak el, és a vásárlás előtt mérlegeljék az esetleges kockázatokat – hangsúlyozza közleményében az NKFH.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×