Évente még mindig nagyjából 7 millió idő előtti elhalálozásért felel világszerte a levegőszennyezettség. A Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napja alkalmából az ENSZ is összeírt javaslatokat arra, hogy mit tehetünk és többféle szereplőt is megszólított – ismertette az InfoRádióban Varga Judit.

Mint mondta,

a kormányok és politikai döntéshozók például csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, összehangolhatják a levegőminőségi- és éghajlatvédelmi tervezést.

A városok és önkormányzatok egyszerre tehetnek a kibocsátások csökkentéséért, hogy a tisztább közlekedési formák vonzóbbá váljanak. Kiemelte: a vállalatok, és a magánszektor is képes a saját kibocsátását csökkenteni olyan beruházásokkal, kutatás-fejlesztési programokkal, amelyek ebbe az irányba vezetnek.

„Nálunk is van egy-két iskolautca, elindult a Bicibusz, azaz a gyerekek kerékpárral történő iskolába szállítása vagy a Pedibusz, ami azt jelenti, hogy a gyerekek önkéntes felnőttek kíséretével, gyalog jutnak el az iskolába. A civil szervezetek segíthetik az önkormányzatokat is a saját programjaik végrehajtásában” – fogalmazott Varga Judit, aki hozzátette: egyéni szinten a saját egyéni kibocsátásunkkal – lakhatás, közlekedés, étkezés – is sokat tehetünk a cél érdekében.

Az elmúlt évtizedekben Európa levegője összességében tisztább lett, az uniós levegőminőségi előírások azonban továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. Magyarországon is javult a levegő minősége, de még mindig messze vagyunk a WHO által ajánlott szintektől. A 761 vizsgált európai város közül Sopron kivételével valamennyi magyar település a felsorolás szennyezettebb felében szerepel. Nálunk főként a kisméretű részecskék, nyáron pedig az ózon okoz problémát.

A cikk Várkonyi Gyula interjúja és összefoglalója alapján készült.