Infostart.hu
eur:
366.36
usd:
328.74
bux:
145626.23
2026. október 27. kedd Szabina
Quaestor-károsultak demonstrációja a Quaestor Értékpapír Zrt. Báthory utcai székháza előtt 2015. április 11-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Quaestor-botrány: hozzácsaptak még 2,2 milliárdot

Egy újabb 2,2 milliárd forintos sikkasztás ügyét a bíróság egyesítette az alapeljárással. Idén még ötven tárgyalási nap lesz.

A Quaestor-cégcsoport alapügyének tárgyalása kibővül az ügyészség jú­nius elején benyújtott újabb vádiratának tárgyalásával a Fővárosi Törvényszéken. Az alapügyben eddig több mint száz tárgyalási napot tartottak, és december 21-ig újabb ötven tárgyalási napot tűzött ki az eljáró tanács - írja a Magyar Idők.

Hétfőn az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében kizártak az ügyből három olyan védőt, akik a nyomozás során kihallgatott tanúkat segítették, ami az új törvény értelmében összeférhetetlen, így kizáró ok a tárgyalásról. Egy védő tudomásul vette a döntést, ketten fellebbeztek ellene, így a Fővárosi Ítélőtábla hozza meg majd a jogerős döntést.

Az ítélőtábla döntését követően a bonyolult pénzügyi és informatikai kérdéseket felvető ügyben a bizonyítási eljárás az ügyészség által idén júniusban benyújtott újabb vádiratban szintén érintett vádlottak, így Tarsoly Csabának, a cégcsoport alapítójának és vezetőjének, a vád szerinti bűnszervezet vezetőjének kihallgatásával, a későbbiekben pedig tanúkihallgatásokkal és szakértői meghallgatással folytatódik.

A Quaestor-ügyben mint alapügyben már szereplő vádlottak közül összesen nyolc személy ellen nyújtotta be vádiratát a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt. Ennek a vádiratnak a lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében 2007-től kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt.

Címlapról ajánljuk
Rózsa András zuglói polgármester: Budapesten ugyanazt a tortát szeletelgetjük másképpen, de a torta méretét kellene növelni

Rózsa András zuglói polgármester: Budapesten ugyanazt a tortát szeletelgetjük másképpen, de a torta méretét kellene növelni

Rózsa András zuglói polgármester szerint az a baj a Karácsony Gergellyel való egyeztetések során, hogy nem a források bővüléséről, hanem ugyanannak a pénznek az újraelosztásáról beszélgetnek, és ha ez így marad, a kerületek és a főváros 2027-ben nem lesznek jobb helyzetben, mint 2026-ban. A kormány részéről pedig nem csak a forrásbővítést, hanem a szolidaritási adó hosszú távú kivezetésének menetrendjét is hiányolja.

Többféle segítséget is kapnak a babaváró hitelesek – bejelentették a részleteket

Nem büntetik azokat a babaváró hiteleseket, akiknél a határidőre nem teljesült a gyermekvállalási feltétel – jelentette be a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy nem akarják büntetni ezeket a hiteleseket.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
Mindössze 87 év kellene a rezsicsökkentés leváltásához: 2,6 millió otthon vár a sorára

Mindössze 87 év kellene a rezsicsökkentés leváltásához: 2,6 millió otthon vár a sorára

Jelentős, a következő évek lakáspiacát, lakossági energetikai fejlesztéseit is meghatározó bejelentéseket tett ma a kormány a 3%-os hitelről, a felújítási programról és a lakástakarékról. Adásunk első felében a friss bejelentésekről és a 2,5 millió korszerűsítésre szoruló ingatlanról is beszélgetünk műsorunk első felében Kabát Krisztiánnal, a Portfolio energetikai elemzőjével.  A folytatásban Bodor Tibort, a K&H Bank vállalati divíziójának vezetőjét kérdezzük a hazai vállalati szektor aktuális állapotáról.
 Megvizsgáljuk a hazai nagyvállalatok és kkv-k üzleti hangulatát, valamint az alacsony beruházási aktivitás hatását a hitelkeresletre és a vállalati hitelezésre. De szó lesz arról is, milyen szerepet kaphat a bankszektor az uniós források közvetítésében, és milyen hatással lehetne a bankokra egy mielőbbi euróbevezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×