Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Quaestor-károsultak demonstrációja a Quaestor Értékpapír Zrt. Báthory utcai székháza előtt 2015. április 11-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Quaestor-botrány: hozzácsaptak még 2,2 milliárdot

Egy újabb 2,2 milliárd forintos sikkasztás ügyét a bíróság egyesítette az alapeljárással. Idén még ötven tárgyalási nap lesz.

A Quaestor-cégcsoport alapügyének tárgyalása kibővül az ügyészség jú­nius elején benyújtott újabb vádiratának tárgyalásával a Fővárosi Törvényszéken. Az alapügyben eddig több mint száz tárgyalási napot tartottak, és december 21-ig újabb ötven tárgyalási napot tűzött ki az eljáró tanács - írja a Magyar Idők.

Hétfőn az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében kizártak az ügyből három olyan védőt, akik a nyomozás során kihallgatott tanúkat segítették, ami az új törvény értelmében összeférhetetlen, így kizáró ok a tárgyalásról. Egy védő tudomásul vette a döntést, ketten fellebbeztek ellene, így a Fővárosi Ítélőtábla hozza meg majd a jogerős döntést.

Az ítélőtábla döntését követően a bonyolult pénzügyi és informatikai kérdéseket felvető ügyben a bizonyítási eljárás az ügyészség által idén júniusban benyújtott újabb vádiratban szintén érintett vádlottak, így Tarsoly Csabának, a cégcsoport alapítójának és vezetőjének, a vád szerinti bűnszervezet vezetőjének kihallgatásával, a későbbiekben pedig tanúkihallgatásokkal és szakértői meghallgatással folytatódik.

A Quaestor-ügyben mint alapügyben már szereplő vádlottak közül összesen nyolc személy ellen nyújtotta be vádiratát a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt. Ennek a vádiratnak a lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében 2007-től kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×