Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Újabb vádemelés a Quaestor-üggyel összefüggésben

Elkészült a vádirat, amely szerint a Quaestorba önthették a soltvadkerti takarékszövetkezet ügyfeleinek pénzét. Tarsoly Csaba ebben az ügyben is a vádlottak között van.

Kétmilliárdos hűtlen kezelés, pénzmosás és más bűncselekmények miatt emelnek vádat a Quaestor-üggyel összefüggésben a soltvadkerti takarékszövetkezetnél történtek miatt - közölte a Fővárosi Főügyészség.

Az ügy elsőrendű vádlottja a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet korábbi vezetője, a negyedrendű pedig Tarsoly Csaba, aki egyúttal elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszéken 2016 nyarán kezdődött Quaestor-pernek is. A soltvadkerti takarékszövetkezet ügyében öt ember ellen emelnek vádat.

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével egy kölcsönösen előnyös, ám jogellenes, korrupciónak minősülő gazdasági tevékenységben. Tarsoly Csaba vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja a szövetkezet pénzéből. Ezekért ellenszolgáltatás nem volt, így a takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.

A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek,

amelyből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és hozzányúltak a házipénztárhoz.

A Fővárosi Főügyészség csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot a Kecskeméti Törvényszékhez.

A Quaestor-ügy

A Fővárosi Törvényszéken 2016 júliusában elkezdődött perben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában nyújtotta be vádiratát. Ennek lényege szerint Tarsoly Csaba és tíz társa 2007-től 2015-ig olyan bűnszervezetet működtetett, amely a Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli.

Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt elszenvedő 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. Időközben az ügyészség már újabb vádiratokat is benyújtott.

A fővárosi főügyész 2017 októberében nyilatkozta a Magyar Időkben, hogy a soltvadkerti hűtlen kezelés ügyében is hamarosan vádemelés lesz. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júniusban fejezte be vádemelési javaslattal a soltvadkerti ügyben a nyomozást.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×