Infostart.hu
eur:
365.07
usd:
310.04
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Happy woman driving a car and smiling. Cute young success happy brunette woman is driving a car. Portrait of happy female driver steering car with safety belt
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Nagy átrendeződés a használatautó-piacon

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, márciusi közös statisztikája, amely szerint a kínálati átlagár 5,61 millió forintra nőtt, miközben az olcsó, 2,5 millió forint alatti autók aránya egy év alatt 5,3 százalékponttal csökkent. Ezzel párhuzamosan a 2,5–10 millió forintos kategória erősödött, az elektromos és hibrid autók kínálata közel 25 százalékkal bővült, miközben az átlagáruk 9 százalék körüli mértékben mérséklődött.

2026 márciusában a Használtautó.hu kínálatában a meghirdetett személyautók közel 90 százaléka továbbra is 10 millió forint alatt található, azonban ezen belül az eloszlás folyamatosan átrendeződik.

Márciusban a kínálat 35,3 százaléka tartozott 2,5 millió forint alá, ami egy év alatt 5,3 százalékos visszaesést jelent. Ezzel párhuzamosan a 2,5–5 millió forintos kategória aránya 28,9 százalékra nőtt, 2,3 százalékkal, míg az 5–10 millió forintos sáv 3,1 százalékkal, 23,5 százalékra bővült. A 10 millió forint feletti kínálat aránya gyakorlatilag stagnált 12,3 százalékon.

A kínálati átlagár 5,61 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbi 5,49 millió forintról.

Közleményük szerint a meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 430 darab benzinmeghajtású volt, míg a 45 890 dízelautó 41,7 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,7 százalékát, a hibridek pedig 4,7 százalékát teszik ki. Éves összevetésben az alternatív meghajtású autók kínálata bővült a leggyorsabban: az elektromos autók száma 24,8 százalékkal, a hibrideké 24,9 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 1,2 százalékkal, a dízelmodelleké pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

44 százalékkal magasabb a dízelek futásteljesítménye

A meghirdetett benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 43,8 százalékkal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,4 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 1,3 százalékkal, míg a benzineseké 3,2 százalékkal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 0,8 százalékkal, míg a benzineseké 4,3 százalékkal csökkent.

A használt autók átlagárait meghajtás szerinti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy jelenleg a piacon a hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló zárul: a hibrid esetében 2026 márciusában 11 320 000, míg az elektromos 10 970 000 forint átlagértéket láthattunk. A hibrid autók esetén ez 9,5 százalékos, míg az elektromosok esetében 9,2 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,2 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztikai modell szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,2–8,3 százalékot veszít az értékéből, míg minden ezer megtett kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést eredményez. A hengerűrtartalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4 százalékkal növeli az autó értékét, a teljesítmény 10 kilowattos növekedése pedig 3,6 százalékkal. Az állapot jelentős árkülönbséget okoz: az újszerű járművek 21,7 százalékkal, a kitűnő állapotúak 19,9 százalékkal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,0 százalékkal alacsonyabb.

A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 6,8 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,77 millió forintos átlaggal továbbra is a legolcsóbb modell a 10-es listán.

A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában minimális emelkedés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen márkák rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely márciusban 12,5–13,5 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,8–11,9, majd az Audi és a Toyota, melyek átlagosan 11,3–11,6 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,9 év, a Škodák nagyjából 10 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, a márka átlagéletkora 8,9 év.

A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet a 8,3-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,7–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,7-3,1 millió forintos átlagárakkal.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. Az adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó-piaci trendekről további információ itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×