Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Az április 8-i országgyűlési választásra leadott levélszavazatokat tartalmazó urna a kolozsvári főkonzulátuson 2018. március 26-án. Ettől a naptól és csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A 118 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni a szavazási levélcsomagot. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
Nyitókép: MTI/Biró István

Negyedmillió szavazat már van: a levélben voksolók több mint fele már leadta szavazatát

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint. Az eddig ellenőrzöttek közül több mint 186 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési képviselők választásán csak levélben szavazhatnak, és csak akkor, ha március 18-áig felvetették magukat a névjegyzékbe.

Ezt több mint 497 ezren tették meg. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) eljuttatta a választópolgároknak a szavazási levélcsomagokat;

  • 460 ezer választó postai kézbesítést kért,
  • 36 ezren pedig azt választották, hogy személyesen veszik át a csomagot.

Az NVI szombat reggeli adatai szerint már 254 985 levélszavazatot leadtak a választópolgárok: 39 436-ot közvetlenül, levélben juttattak el az NVI-hez, 215 549-et pedig a külképviseleteken adtak le.

Az NVI hétfőtől ellenőrzi a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait. Az NVI nem teszi közzé, hány azonosító nyilatkozatot ellenőrzött, csak azt, hogy szombat reggelig 186 025 érvényes szavazási iratot találtak.

A tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a levélszavazat, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kérte az értesítést a névjegyzékbe vételéről.

E szerint

  • a legtöbb érvényes szavazási iratot (78 221-et) olyan választók juttatták vissza, akik romániai értesítési címet adtak meg,
  • szerbiai értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 36 739,
  • németországi értesítési címmel rendelkező választóktól 2635 érvényes szavazási irat érkezett már vissza.
  • nagy-britanniai értesítési címet megadóktól 448,
  • svájci értesítési címmel rendelkezőktől 431 érvényes szavazási irat érkezett vissza.
  • Magyarországi értesítési címet megadó választóktól 775 érvényes szavazási irat érkezett vissza,
  • kettős állampolgárságot tiltó országbeli értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 1379,
  • és van 64 360 olyan érvényes szavazási irat is, amelyet olyan választópolgárok adtak le, akik a névjegyzékbe vételérükről e-mailben történő értesítést kértek.

Az NVI-hez beérkezett, illetve a külképviseletekről beszállított levélszavazatok feldolgozása, azaz a levélben leadott szavazatokhoz tartozó azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése hétfőn délelőtt kezdődik meg.

Az ellenőrzést úgy végzik, hogy felbontják a külső, szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozaton szereplő adatokat a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik, illetve szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány-nyilvántartásban, illetve a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzik.

Érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva, hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték, a szavazási irat több belső borítékot tartalmaz, vagy nincs lezárva a belső boríték. Érvénytelen a szavazási irat, ha a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, nincs aláírva, vagy a választópolgár már leadott szavazási iratot.

Nem lesz a szavazási irat érvénytelen, ha a szavazási irat nem az NVI által megküldött külső borítékban van, a válaszboríték kis mértékben sérült (de sem abba betenni, sem abból kivenni iratot nem lehet).

Ha a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható, nem lesz érvénytelen a válaszboríték amiatt, ha azért nem egyeznek az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai a nyilvántartásban lévőkkel, mert közben megváltozott a neve, ékezethiba található az azonosító nyilatkozatban, írásmódbeli eltérés vagy a földrajzi név idegen nyelvű megjelölése okozza az eltérést.

Amennyiben az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal megegyeznek, a szavazatot tartalmazó, belső zárt borítékot - felbontás nélkül - félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta, azaz április 12-én 19 óra után lehet felnyitni.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

A legnépszerűbb országoknak a külföldi továbbtanulás szempontjából Hollandia és Belgium számít, de Ázsia felé is egyre jobban nyitnak a diákok – mondta el az InfoRádióba Sywa Petra a Baltic Council regionális menedzsere. Sywa Petra hozzátette, az Egyesült Államokon kívül nem mondható el, hogy drágább lenne külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon.

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

A következő kulcsfontosságú „nyersanyag” nem a földből jön – óriási piac épül az MI körül

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése és az adatközpontok egyre növekvő energiaigénye alapjaiban írja át a globális árampiacot: az MI-célú adatközpontok áramfogyasztása 2017 óta évi 12%-kal nő, és az évtized végére az USA-ban már minden más energiaigényes iparág együttes fogyasztását is meghaladhatja. A Boston Consulting Group friss tanulmánya szerint nemcsak az adatközpontok áramellátása, hanem maga az MI-adatfeldolgozási kapacitás is tőzsdei árucikké válhat, ami akár évi 140 milliárd dollárnyi rejtett értéket szabadíthat fel. A fix előfizetéses modellről a mérésalapú, majd várhatóan dinamikus árazásra való átállás már megkezdődött az Anthropic és az OpenAI szolgáltatásainál. Az MI-adatfeldolgozási piac a 2025-ös 360 milliárd dollárról 2030-ra mintegy 2,3 billió dollárra nőhet, és a kialakuló tőzsdei kereskedés az villamosenergia-piacokhoz hasonló működést vehet fel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×