Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint a vádlott férfi középiskolai évei alatt építkezéseken segédmunkásként dolgozott, mivel kőművesnek tanult.

A fiatal 2000. május 28-án egyedül végezte egy bajai külterületi tanyán a rábízott munkákat. Napközben szokása szerint a közeli dűlőúton dohányozott, ahol felfigyelt az arra kerékpározó, számára ismeretlen 10 éves fiúra.

A fiatalkorú hirtelen ötlettől vezérelve leszólította a nála jóval gyengébb fizikumú gyermeket és segítségkérés ürügyén a tanyára csalta. Ott váratlanul rátámadt és egy késszerű eszközzel különös kegyetlenséggel megölte a fiút.

A bűncselekmény nyomait eltüntette, a holttestet pedig egy betonozásra előkészített helyiség homokos aljzatába rejtette, majd néhány nappal később lebetonozta.

Az ügyészség az elkövetéskor fiatalkorú férfit tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolja, és egyrészt fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, másrészt a nyomozás során felmerült több mint 13 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezné.

A letartóztatásban lévő férfi bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Az Országgyűlés 2024 decemberében szigorította a Büntető törvénykönyv elévülési szabályait, így 2025. január 1-jétől az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el - soha nem évülnek el.

A korábbi szabályozás szerint ugyanis a bűncselekmény elkövetésekor 16. évét be nem töltött fiatal esetében a bűncselekmény a kiszabható legmagasabb szabadságvesztés időtartama, azaz 15 év után elévült. A változtatást Till Tamás ügyének nyilvánosságra kerülése után fogadta el a parlament, mert a 2024-ben letartóztatott feltételezett gyilkos a tett elkövetésekor még kiskorú volt, így egyes jogértelmezések szerint az elévülés miatt nem büntethető.