Az online tér kommunikációs kultúráját a közvetlenség, az anonimitás és a gyors reakcióidő mellett a durva, sértő vagy éppen agresszív nyelvhasználat is jellemzi. A nyelvi durvaság, ha kisebb mértékben is, de egyre elterjedtebb a hagyományos médiában is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai rámutatnak arra, hogy a durva nyelvezet megjelenése a különböző médiafelületeken nem csupán nyelvi jelenség, hanem annak társadalmi, pszichológiai és kulturális vonatkozásai is vannak.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy a nyelvhasználat mindig is tükrözte a társadalmi változásokat, a kulturális normákat, valamint az emberi kapcsolatok dinamikáját.

A digitalizáció a kommunikáció új formáit hozta magával, és alapjaiban alakította át a nyelvi viselkedést, a közösségi média és az online fórumok olyan közeget teremtettek, amelyben a nyelvhasználat sokkal közvetlenebb, gyorsabb és gyakran kevésbé szabályozott, mint a hagyományos kommunikációs csatornákon - írták.

A durva nyelvezet – amely magában foglalja a trágár szavakat, a sértő kifejezéseket, a gyűlöletkeltő megjegyzéseket és az agresszív kommunikációt is – az online térben különösen látványosan terjedt el,

s ez a jelenség nem csupán nyelvi kérdésként, hanem társadalmi, pszichológiai és kulturális problémaként is értelmezhető – világított rá az NMHH kutatása, amelyet ITT lehet elérni.

Úgy folytatták a közleményt, hogy miközben az enyhe trágárság mára széles körben elfogadottá vált a közbeszédben és a médiában is, az erősebb kifejezések használatát a többség elutasítja.

A közönség a hagyományos médiaszolgáltatók felé csatornaváltással, illetve a készülék kikapcsolásával jelzi, hogy nem tartja elfogadhatónak ezt a fajta kommunikációt.

A kutatás rávilágított arra, hogy a lakosság 42 százalékát kifejezetten zavarja a trágár beszéd a tévéműsorokban, sőt, ez az arány a 45-65 éves korosztályba tartozók és a vallásos emberek körében meg is haladja az 50 százalékot.

A televíziós műsorok közül a realitykben és showműsorokban érhető tetten a legtöbb nyelvi durvaság, míg a közéleti és hírműsorok viszonylag mentesek az efféle megnyilvánulásoktól, éppen ezért az ezekben előforduló durva nyelvezet még jobban zavarja a közönséget.

A kutatás példaként említette a Séfek séfe című televíziós vetélkedőt, amely a teljesítménykényszer nyomása alatt dolgozó szakácsok szóhasználatát emelte a médiatérbe.

A vizsgálat tanúsága szerint rendkívül magas a durva nyelvezet elutasítottsága a gyermekeknek szóló műsorok esetén.

Az is kiderül, hogy a magyar médiafogyasztók – különösen a vallásos, idősebb és női válaszadók – határozottan igénylik a televíziós tartalmak szigorúbb ellenőrzését a gyermekek védelme érdekében.

A durva nyelvezet társadalmi hatásainak mérséklését legtöbben a szabályozástól, a hatékony szankcióktól, a médiatudatosság növelésétől, valamint a szülők támogatásától remélik.

A válaszadók többsége egyetért azzal az állítással, hogy a médiában használt durva nyelvezet a mindennapi kommunikációra is hatással van, és akár normalizálhatja is a trágárságot.

A trendek azt mutatják, hogy az online kommunikáció térnyerésével ez a jelenség hosszú távon meghatározó lesz - közölték.

Az NMHH fontos célja, hogy a felnövekvő generáció tudatosabban használja a digitális világot, ennek érdekében hatósági eszközein túl, programjaival és nyomtatott és online tartalmaival is erre ösztönzi a fiatalokat - áll a közleményben.