Infostart.hu
eur:
365.63
usd:
315.78
bux:
148696.72
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Navracsics Tibor
Nyitókép: Facebook/Navracsics Tibor

Navracsics Tibor: eddig 29 település alkotott a betelepülést korlátozó rendeletet

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján egyre több önkormányzat alkot, időnként nagy vitákat kiváltó rendeleteket. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban azt mondta, egyelőre elenyésző a betelepülést korlátozó döntések száma, de a jogszabály megteremti a keretet, hogy jogállami döntéseket hozzanak az önkormányzatok.

Július elsején lépett hatályba a helyi önazonosság védelméről szóló törvény. Azóta a jogszabály alapján több településen alkottak helyben vitákat kavaró önkormányzati rendeleteket; a legutóbbi hír szerint Rajkán döntöttek úgy, hogy 1,5 millió forintot kell fizetnie annak, aki ott kíván letelepedni. Sátoraljaújhelyen magyar nyelvtudáshoz, Újlengyelben legalább egyéves munkaviszonyhoz, vállalkozói státuszhoz vagy tanulói jogviszonyhoz, Taktaharkányban pedig középfokú végzettséghez kötötték a betelepülést.

„Nem határoltuk be, hogy milyen típusú döntéseket várunk – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az InfoRádióban. – Mi is kíváncsiak voltunk, hogy a helyi közösségek a választott képviselőik és elöljáróik révén milyen megoldásokat fognak keresni.” A jogszabály számos lehetőséget kínál a beköltözések révén fokozódó nyomás ellentételezése; ezek között dominásan jelenik meg az önkormányzati elővásárlási jog alkalmazása, a betelepülési hozzájárulás megkövetelése, vagy épp a lakcímbejelentés feltételhez kötése, hiszen például a budapesti agglomerációban is az egyik legnagyobb problémát épp az jelenti, hogy a népesség növekedésével nem tart lépést a közszolgáltatási infrastruktúra – ivóvíz, szennyíz, közlekedés – korszerűsítése.

Navracsics Tibor szerint az intézkedések azt mutatják, hogy Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni és döntéseket tudnak hozni, és ez elégedettséggel tölti el, hiszen a törvény célja az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni. És bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, hiszen született olyan rendelet, ami az alaptörvénybe ütközött, szép lassan kialakul a rendeletek gyakorlata. „Eddig a nagyjából 3200 önkormányzatból huszonkilenc alkotott valamelyen rendeletet, ami azért egy elenyésző szám” – jegyezte meg.

Hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, Navracsics Tibor elmondta: minden olyan, amely valamilyen fajta diszkriminációt tartalmaz.

A kormányhivatalok egyébként folyamatosan értékelik a rendeleteket, hiszen sok esetben egy nem diszkriminatívnak tűnő meghatározás is válhat diszkriminatívvá a részletes kifejtés során. „Különösen ügyelni kell arra, mint ahogy az alaptörvény is szabályozza, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a származása, faja, felekezete, vallása, világnézete, stb. miatt, hogy ne szerepeljen ilyen egyetlen rendeletben sem, illetve ne is adjon okot ilyen megkülönböztetésre” – emelte ki a miniszter, arra is felhívva a figyelmet, hogy jelentkezhetnek olyan problémák, ahol maga a gyakorlat válhat diszkriminatívvá, vagyis figyelni kell magát a jogalkalmazást is.

Arra a kérdésre, hogy a rajkai rendelet – miszerint a betelepülőknek 60 napon belül meg kell szüntetniük a külföldi lakóhelyüket – nem sért-e uniós jogot, Navracsics Tibor azt válaszolta, önmagában a szabad mozgást ez nem sérti, mert bárki bárhová költözhet. „Azt viszont nem tudom megmondani, hogy az uniós jogban van-e bármi olyan kikötés, amely erre vonatkozóan tartalmazna rendelkezést, de jól látszik, hogy Rajka és az ország északnyugati csücske milyen problémával küzd. Önmagában a betelepülési hozzájárulás meghatározása arra való válaszkeresés, hogy a Pozsonyból nagy mennyiségben Rajkára költözők az ottani infrastruktúrára olyan terhelést jelentenek, amivel már nem bír az adott közösség vezetése, és ez a betelepülési hozzájárulás segíthet ahhoz a településnek, hogy korszerűsítse az infrastruktúráját” – fogalmazott.

Ha egy rendelet nem felel meg a kritériumoknak, a demokrácia korrigálja magát – fogalmazott Navracsics Tibor. Vagyis a rendeletet az önkormányzatnak vissza kell vonnia, amire már volt is példa, majd a kormányhivatallal együtt újat alkothat, ami összhangban van az alaptörvény szellemével és a magyar jogrendszerrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Sokat kivett a világcsúcs-kísérlet Kós Hubertből 200 méter háton a párizsi úszó Európa-bajnokságon, és bár a rekordra még várnia kell, három aranyéremmel zárta a kontinensviadal, fő száma mellett 200 vegyesen és a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként is dobogó tetejére állhatott. Az olimpiai és világbajnok hazatérése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyilatkozott az InfoRádiónak.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×