Szombaton Budapest térségében jelentős mennyiségű csapadék esett nagyon rövid idő alatt – ennek eredményeképpen sok helyen állt a víz az utakon, amit videókon is bemutattunk.

A HungaroMet térképei szerint ez a belvárosban akár az 50 mm-t is elérte, de átlagosan 29 mm csapadék hullott le, ami máskor egy hónap alatt sem jön össze – írta a Facebookon Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze emlékeztetett: a főváros csatornarendszere nincs, és nem is lehet felkészülve ilyen mennyiségek gyors elvezetésére, viszont az elvezetésnek – ez a mostani nyár ugyanúgy megmutatta mint 2024 és 2022 nyara – egyre kevésbé kéne opciónak lenni, a megtartásnak, tározásnak pedig minél inkább.

A víz egyre értékesebb kincs, ami egyre inkább nincs. A talaj nedvességhiánya ugyanis az augusztus 29-i, tehát az eső előtti adatok alapján a térségben meghaladta a 160 mm-t.

Ez brutális aszályt jelent, és ha ezt a 30-50 mm most lehullott csapadékot mind sikerült volna a talajba elvezetni és ott felitatni, még akkor is 110-130 mm hiánnyal számolhatnánk

– fogalmazott. Hozzátette: a zöldfelületeinket, fasorainkat öntözötté, a burkolt és növényzettel borított felszínt vízbefogadóvá, vízraktárrá tenni sok évtizedes munka, rengeteg technikai innováció és teljesen új gondolkodás meghonosodása lenne.

Jelenleg a jogszabályi környezet sem erre van hangolva, Bardóczi Sándor szerint a Rákosrendező kapcsán például ezért kért ebben is a főváros egy jogszabálymódosítási csomagot a magyar államtól a deal részeként.

"Elemi érdekünké vált, hogy a vízelvezetés és a lecsapolás országából a vízmegtartás és a víztározás országa legyünk. Ezt a bőrükön legjobban városként a szegediek, hódmezővásárhelyiek, agrárgazdálkodóként a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl gazdái érzik. A változás olyan erővel és gyorsasággal jön, amit a lassú, generációs szemléletváltással organikusan nem lehet lekövetni. Ha viszont nem történik szemléletváltás, nincsen áthangolt jogszabályi környezet, nincs mérnöki és döntéshozói szemléletváltás és nincsenek ehhez rendelt források és programok, akkor a Kárpát-medence elsivatagosodása reális jövőképpé válik, a most ismert növénytakaró jelentős részét pedig elveszítjük" – írta.