Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tanszereket válogat a szeptember eleji iskolakezdésre készülve egy kislány egy belvárosi papír-írószer szaküzletben Budapesten 2018. augusztus 27-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Százezer forintba is kerülhet az iskolakezdés – felmérés

Idén várhatóan tovább emelkednek a beiskolázás költségei, minden második családban azonban előre spórolnak az őszre, hogy ki tudják gazdálkodni a kiadásokat. Vannak, akik hitelt is felvesznek a tanévkezdés miatt – derült ki az Erste felméréséből.

Az Erste több mint 1200 szülő megkérdezésével készítette el reprezentatív felmésését, amely szerint az idei tanévkezdés még többe kerülhet, mint tavaly.

A legtöbben 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeggel számolnak: a kisebb (3–6 éves) gyerekek esetében a költségek jellemzően alacsonyabbak, míg a 11–18 éveseknél egyre több család kalkulál akár 100 ezer forintot is elérő kiadással. A megkérdezettek 72 százalékának a tanévkezdés kisebb-nagyobb anyagi terhet jelent, 7 százalék pedig úgy érzi, az elvárt minimumot sem tudja előteremteni.

A szülők több mint fele (54 százalék) szerint a pénzügyi kiadás jelenti a legnagyobb gondot. Emellett sokan küzdenek azzal, hogy időben beszerezzék a szükséges eszközöket, vagy megtalálják az ezekről szóló információkat. A tanszereket főként hipermarketekben (52 százalék) és papír-írószerboltokban (50 százalék) vásárolják meg.

Idén a szülők fele tudatosan spórol előre a szeptemberi költségekre, 36 százalék a havi jövedelméből fedezi a kiadásokat. Harmaduk külső forrásból – például önkormányzati támogatásból, alapítványoktól vagy kölcsönből – teremti elő a hiányzó összeget. A válaszadók 30 százaléka korábban már élt hitellel a tanévkezdés finanszírozásához, és 3 százalék idén is így tervez – olvasható egyebek mellett az Erste közelményében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×