Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
332.8
bux:
121530.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pexels.com

Nagy változás a Velencei-tónál

A Balatonból tavaly 633 tonna halat fogtak ki a horgászok, a mennyiség ugyan 9,8 százalékkal elmaradt a 2023-as értéktől, de a tó így is megőrizte vezető helyét Magyarországon a nagy vizek fogási rangsorában – közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a horgászvizek 2024-es egységes éves horgász jelenléti, fogási és telepítési statisztikája alapján.

A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége 180 tonnát, míg a Tisza-tóból elvitt hal mennyisége a kiemelkedő harcsafogásának is köszönhetően 160 tonnát tett ki.

Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ által jegyzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével készült összefoglaló bemutatja egyebek mellett a legális halelviteli lehetőségeket és a fogások eredményeit is.

Az adatok alapján a MOHOSZ megállapította: a Balaton sügérállománya továbbra is figyelemre méltó, az egykor balatoni specialitásnak számító garda azonban erősen csökkenő kifogott mennyisége aggodalomra ad okot.

A Velencei-tó horgászfogása az erőn felüli telepítéseknek hála emelkedőben van (21,3 tonna), de ez a vízterület még mindig kiemelten sérülékeny.

A folyóvizeknél továbbra is a Tisza a listavezető, itt az összfogás 343,5 tonnát tett ki tavaly. A Duna 292 tonna, míg a Körösök rendszere 122,3 tonna halat adott, előbbinél a csuka, utóbbinál a harcsafogások emelkedését értékelték pozitívan.

A közleményben ismertetik: a legfontosabb statisztikai adat a fogási naplókban rögzített horgászfogás, amely a valós halelvitel döntő többsége. Elviteli adat még a horgászversenyek szelekciós fogása, a rekreációs halászfogás, az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye is. Tavaly az összes elvitel 4879 tonna volt, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, mindez 2,8 százalékos növekedés éves szinten.

A MOHOSZ tájékoztatása szerint Európa-szerte kuriózum a természetes vizek intenzív telepítése. Magyarországon ezt a feladatot a gyakorlatban szinte kizárólag a horgászszervezetek végzik, ezeknek a telepítéseknek egy része nem csak a halelvitel biztosítását, hanem az állományszerkezet átalakításával az ökológiai egyensúly, a sokszínűség megteremtését, az őshonos halfajok visszatelepítését vagy a kárókatonák károkozásának részleges kompenzációját is szolgálják.

Felidézték, hogy a 2022-es aszályhelyzet miatti telepítési kompenzáció 2023-ban történt meg, így 2024-ben már nem indokolta semmi a többlettelepítéseket. Ezzel magyarázták, hogy a 4071 tonnás éves telepítés mennyisége az előző, korrigált évhez képest mintegy 25 százalékkal csökkent.

A szövetség adatai szerint a kihelyezett halak értéke összességében 6,7 milliárd forint volt, a telepítések 90 százaléka továbbra is ponty volt, messze a legnépszerűbb halfaj.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint 5 egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam a 386-os szint közelébe emelkedett, miközben a dollár is 332 forint környékére erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrás után tovább drágult a földgáz a világpiacon. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat, ami az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinti. Közben az euró 0,7 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A háborús helyzet egyre inkább rontja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ilyen környezetben pedig a dollár menedékeszközként erősödik. Európa energiafüggősége tovább növeli a nyomást az eurón, így a két tényező együtt rövid idő alatt is jelentős kilengéseket okozhat az EUR/USD árfolyamban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: szorosan figyeli a közel-keleti eseményeket, amelyek már most is érezhető hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×