Infostart.hu
eur:
399.94
usd:
340.62
bux:
0
2025. július 8. kedd Ellák
Nyitókép: Pixabay

Figyelmeztet a Nébih: már a magyar borvidékek közel háromnegyedét érinti a rettegett szőlőbetegség

Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége, így fokozott védekezésre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A betegséget okozó baktérium ellen nincs hatékony növényvédő szer, és ha a fertőzés érinti az ültetvény 30 százalékát, akkor az egészet fel kell számolni.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról számolt be, hogy újabb magyar borvidéken, ezúttal Villány térségében jelent meg a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége, így a 22 magyarországi borvidékből már 15 érintett. A szőlő aranyszínű sárgasága egy fitoplazmás betegség, melyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A kórokozó a gazdanövények, különösen a szőlő számára rendkívül veszélyes, és szinte minden szőlőfajta fogékony rá. A betegség hazánkban 2013 óta van jelen, és a terjedése a hatósági intézkedéseknek köszönhetően jelenleg stabilizálódott, de a szőlőtermelőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a helyzetet.

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

„18 éve jelent meg Magyarországon az amerikai szőlőkabóca. A kártevő aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez a fitoplazmás megbetegedés elterjedjen. Először 2013-ban találták meg Zalában, illetve a badacsonyi borvidéken, és innen indult meg a magyarországi terjedése” – mondta el az InfoRádióban Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy

jelenleg 12 vármegye és 22 borvidékből 15 érintett a fertőzésben, ezeken a helyeken laboratóriumi vizsgálattal is igazolták a szőlő aranyszínű sárgaság jelenlétét.

A betegséget okozó baktérium ellen nincs hatékony növényvédő szer, csak a vektorok, tehát az amerikai szőlőkabócák ellen lehetséges védekezni. Szűcs Csaba aláhúzta: segítségként a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok is közzétettek védekezési felhívásokat, illetve közleményt, melyben részletesen szerepelnek az engedélyezett vegyszerek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növényvédelmi igazgatóságának vezetője szerint a rovar ellen úgy lehet védekezni, hogy először is hatóságilag ellenőrzött és megfelelő minőségű szaporítóanyagot kell a szőlőültetvények telepítésekor használni, illetve az előrejelzések alapján, időzítve kell akár kétszer-háromszor alkalmazni a növényvédelmi kezeléseket, tehát az előírásnak megfelelő növényvédő szert permetezni.

Szűcs Csaba felhívta rá a figyelmet, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, a megfertőzött növényeket meg kell semmisíteni, különben az egész ültetvényt megfertőzhetik. Ha pedig a fertőzés érinti az ültetvény 30 százalékát, akkor az egészet fel kell számolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.08. kedd, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője
Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Az elmúlt évtizedekben jóval megbízhatóbbá váltak az időjárás-előrejelzések a technológia fejlődésének köszönhetően. Ma is igaz, hogy minél hosszabb távra tekintünk előre, annál nehezebb prognosztizálni a meteorológiai viszonyok várható alakulását, azonban miután az előrejelzések pontossága évtizedenként átlagosan egy nappal javult, az egyhetes időszakra vonatkozó előrejelzések minősége napjainkban már ugyanolyan jó, mint fél évszázada az egynapos előrejelzéseké. Az utóbbi időszakban a fejlődés új lendületet vett, nagyrészt a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően, miközben a klímaváltozás negatívan befolyásolja az időjárás előrejelezhetőségét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×