A korszak iránti érdeklődésétől hajtva – az egyébként politológusként és kommunikációs tanácsadóként dolgozó – Herczeg Sándor 2023 szeptemberében önszorgalomból látott hozzá a recski kényszermunkatáborban fogva tartottak élettörténetének kutatásához.

Az volt az elsődleges célja, hogy pontosítsa a volt foglyok személyes adatait: a nevüket, valamint a születési és a halálozási időpontjukat. Kiderült ugyanis, hogy ezek a korabeli dokumentumokban, a szakirodalomban, és ebből adódóan a tábor helyszínén emelt emlékművön javarészt hibásan, illetve hiányosan szerepelnek.

Forrásként Böszörményi Géza: Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története és Bank Barbara: Recsk – A magyar internálótáborok története 1945–1953 című könyvét vette alapul. Az ezekben található neveket vetette össze a FamilySearch és a MyHeritage családfakutató oldalak, a BillionGraves és a Find a grave temetői nyilvántartások, valamint a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület, a magyarorszag.hu oldalon lévő Elhunytkereső és az Arcanum Digitális Tudománytár több tízezer oldalnyi adatbázisával, továbbá az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyászjelentéseivel és az önkormányzatoknak írt adatkérő levelekre érkezett válaszok tartalmával.

Kutatását időközben hivatalosan is támogatásáról biztosította a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Recski Szövetség Egyesület, a keresést tehát a tudományos kutatói engedély birtokában már az ÁBTL adatbázisában is folytathatta.

„1354 emberről tudom biztosan, hogy fogva tartották Recsken. Közülük 1211 személynek rendelkezem a pontos adataival: születési év, hónap, nap, hely, édesanyja neve, valamint halálozási év, hónap, nap és legtöbb esetben hely” — mondta a kutató az Infostartnak.

A kutatómunka két év után nem remélt eredménnyel zárult.

Az eddigi információk szerint a recski kényszermunkatábor utolsó túlélője a 2024. január 29-én, 94 éves korában elhunyt Kárpáti Kamil József Attila-díjas író, költő, esszéíró, szerkesztő, Budapest XX. kerületének díszpolgára volt. Őt 1949-ben tartóztatták le fegyveres összeesküvés vádjával, és Kistarcsán, Recsken, Vácott, illetve Márianosztrán raboskodott.

Herczeg Sándor azonban 2025 májusában – elmondása szerint saját maga is megdöbbenve –

rábukkant egy még élő internáltra, az 1929. február 22-én Kiskunhalason született Szabó Zoltánra.

Felfedezéséről értesítette a testvérét, Herczeg Zsolt újságírót – e cikk szerzőjét –, segítséget kérve a 96 éves férfi megtalálásához, amihez az egyetlen, halvány nyom egy 1960-ból származó lakcím volt. Két önkormányzat munkatársainak segítségével néhány nap alatt megtaláltuk Szabó Zoltánt, akinek személyazonosságát – immár a Recski Szövetség és az ÁBTL munkatársainak segítségével – minden kétséget kizáróan megállapítottuk, és azt is, hogy a korabeli dokumentumok alapján 1950 és 1953 között több internálótáborban – egyebek mellett a recskiben is – raboskodott.

A 96 éves – korához képest szellemileg és testileg is fitt – férfit a lakásán kerestük fel. Somssich Tamás, a Recski Szövetség Egyesület főtitkára átnyújtott az idős férfinak egy emléklapot, Kis-Kapin Róbert történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa pedig Szabó Zoltánnal együtt kitöltötte a betekintési kérelmet, amely szükséges ahhoz, hogy megkaphassa a levéltártól a róla szóló állambiztonsági iratokat.

A magyar Gulag valószínűleg utolsó túlélője az Infostartnak elmondta: az elmúlt 72 évben a legközelebbi családtagjai kivételével senkinek sem beszélt azokról az évekről, most viszont először és utoljára hajlandó nyilatkozni róla. Pontos lakhelyét azonban továbbra is titokban akarja tartani.

Szabó Zoltán interjút adott az Infostartnak, és beleegyezett, hogy dokumentumfilm készüljön róla. Az emlékei homályosak, de nemcsak az életkora miatt, hanem azért is, mert

már a táborokban eldöntötte, hogy semmilyen traumát nem enged közel magához.

A róla szóló állambiztonsági iratok tartalmát — amelyek információnk szerint néhány részletet illetően még tisztázásra szoruló adatokat is rejtenek — egyelőre nem ismeri, de leszögezte, hogy egyszerű munkásemberként, ártatlanul internálták. Állítása szerint semmilyen politikai vagy köztörvényes bűncselekményt nem követett el, és a mai napig nem érti, hogy miért tartották fogva.

A magyar Gulag minden bizonnyal utolsó túlélőjének történetét hamarosan folytatjuk az Infostarton.