Elkezdődtek az érettségi vizsgák Magyarországon. Az írásbeli megmérettetést követően a diákok a szóbeli feleltekre készülnek. Idén jelentős változások léptek életbe, nagyobb hangsúlyt kap a klasszikus műveltséget is előtérbe helyező tudás számonkérése. A szakértői vélemények megoszlanak ennek a megítélésében. A kérdés eldöntéséhez fontos azt is megismerni, hogy az érettségi milyen társadalmi funkciókkal bír és érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a diákok életében, jövőbeni lehetőségeit tekintve mit jelent a matura vizsga.

Az MCC Tanuláskutató Intézete gyorselemzésben azt írja, hogy az érettségi vizsga nem csupán egy tudásmérési eszköz, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi mobilitásban, az oktatás minőségének biztosításában és a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek kialakításában. Szemben a vizsgáról szóló népi elképzelésekkel, a jól tervezett érettségi rendszer nagyon komplex, hiszen egyidőben kell nagyon szétágazó társadalmi elvárásoknak megfelelnie. Az érettségi vizsgának tehát számos fontos társadalmi funkciója van, amelyek közül néhányat itt érdemes kiemelni:

• Kulturális beavatás: kulturális és társadalmi integráció – Az érettségi anyag (pl. irodalom, történelem, ének-zene, matematika, természettudományok) hozzájárul a közös kultúra és értékek átadásához, ezzel is erősítve a társadalmi kohéziót. A vizsgán való részvétel és a sikeres letétele egyfajta társadalmi beilleszkedést is jelez.
• Felnőtté válás: motiváció és felelősségvállalás – Az „érettség” (maturita) nem véletlen szóhasználat. Az érettségi vizsga ösztönző hatással van a diákokra, hogy komolyan vegyék tanulmányaikat és felelősséget vállaljanak a saját képzésükért. A vizsga eredménye közvetlen hatással van a továbbtanulási lehetőségekre, így fontos motivációs tényező.
• Társadalmi mobilitás és esélyegyenlőség – Az érettségi lehetővé teszi, hogy a diákok – elvileg családi háttérüktől függetlenül – továbbtanulási lehetőségekhez jussanak. A vizsga eredményei alapján lehetőség nyílik felvételt nyerni egyetemekre vagy más felsőoktatási intézményekbe. Az érettségi később is fontos marad; a házassági piacon (marriage market) ma már az érettségi a – tágan értelmezett – középosztálybeli házasságkötés belépőszintű dokumentuma.
• Az oktatási rendszer értékelése és minőségbiztosítása – Az érettségi vizsga segít értékelni a közoktatás hatékonyságát, és biztosítja, hogy a diákok meghatározott színvonalú tudást szerezzenek. A vizsga eredményei visszajelzést adnak az oktatási intézményeknek, tanároknak és döntéshozóknak a tantervek és módszerek hatékonyságáról.
• A munkaerőpiaci belépés előkészítése – Az érettségi bizonyítja, hogy a diák rendelkezik alapvető ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerőpiacon elvárhatóak. Egyes szakmák és munkakörök esetében az érettségi a minimális követelmény, így kulcsfontosságú a fiatalok karrierlehetőségei szempontjából.
• Nemzetközi elismerés és mobilitás – Az érettségi bizonyítvány nemzetközileg is elismert dokumentum, amely lehetővé teszi a külföldi továbbtanulást vagy munkavállalást. Az Európai Unióban és más nemzetközi szervezetekben is fontos szerepe van az érettséginek a mobilitás elősegítésében.
• Első lépés a karrierépítésben – Az érettségiző diákok fókuszában a vizsga minél sikeresebb letétele áll, hiszen sokuknál a továbbtanulást is ez alapozza meg. A megmérettetésen szerzett jegyek, az emelt- és alapszint választása és az ezért kapott pontok nagyban befolyásolják a továbbtanulást. Éppen ezért az érettségi túlmutat pusztán a pozitívnak megítélt érdemjegy megszerzésének fontosságán.

„Az érettségi egyik fő funkciója mindenképpen egyfajta tudásmérés, de ez egyre objektívebb, hiszen a vizsga most már nem háztáji, a nagy része írásos és központosított, így elég jó képet lehet alkotni az adott korosztály tudásszintjéről, ami az oktatási rendszer eredményességéről is komoly visszajelzés” – mondta az InfoRádióban Setényi János oktatáskutató.

A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója leszögezte: az érettségi ma már nem jelent belépőt a felnőttkorba. A konzervatív világszemlélet szerint egy érettségizett embernek már tudnia kellene sztoikus nyugalommal fogadnia az élet nehézségeit és megbirkózni velük, viszont ma már, a posztmodern világban nem így van, ugyanis

a társadalom sebezhetőnek látja a fiatalokat, és egészen a munkahelyig segíti őket képzésekkel, mentorálással, coachinggal, pszichiáterrel, tanácsadással.

„Hogy ez jó-e, vagy sem, arról érdemes lenne szakmai vitákat folytatni” – jegyezte meg az igazgató.

Azzal kapcsolatban, hogy ma mennyire biztosít a későbbiekben álláslehetőségeket önmagában egy érettségi, Setényi János azt mondta, hogy kevéssé, de napjainkban már egyre inkább a valós munkaerőpiaci képességek számítanak. Ha valaki leérettségizett, beszél egy idegen nyelvet és elboldogul a számítógéppel, szoftverekkel, akkor megtalálja a helyét az életben.

„Sokkal konkrétabb ügy viszont, hogy jelenleg a megszerezhető szakmák egy jelentős részéhez érettségi szükséges, a jobbakhoz mindenképpen” – tette hozzá az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Mint mondta,

egy érettségizett ember elvileg már bármit meg tud tanulni, hiszen tanult biológiát, kémiát, matematikát, történelmet, magyart, tehát egy kis utánajárással képes különböző tudásanyagokat elsajátítani.

Setényi János szerint jó és közepes eredménnyel is érdemes letenni az érettségit, mert a későbbiekben gyakran tapasztalható, hogy egy érdekes szakmát kitanulva vagy egy jó egyetemre bekerülve azok is „megtáltosodnak”, akikről korábban azt hitték, hogy közepes tanulók. Ennek a társadalmi mobilitásban is komoly szerepe van – fűzte hozzá.

A nemzetközi mobilitással kapcsolatban az igazgató egy, a saját családjából származó példával élt: amikor egy kiváló skót egyetemre felvételizett egy gimnazista családtag, az interjú során az ottani felvételiztetők, akik tisztában vannak a magyarországi érettségi tudásszintjével, azt mondták, hogy egy négyes átlaggal már fel lesz véve.

Setényi János leszögezte, „hazánk érettségije a gazdag, sok irányban művelt személyiségek garanciája, nemzetközileg pedig jó, megbízható tudásszintet jelent”. Hozzátette, a magyarokban és a csehekben éppen ezért mindenütt megbíznak, mert terhelhető, szorgalmas, fegyelmezett és jól képzett fiatalokat küldenek a nemzetközi egyetemekre.