A hétköznapi életet is jelentősen befolyásoló törvényekről döntött az Országgyűlés kedden.

A jövőben tilos energiaitalt eladni 18 éven aluliaknak

A képviselők 174 támogató szavazattal, egyhangúlag elfogadták a gyermekek egészségének megőrzéséről szóló javaslatot, amelynek értelmében tilos tizennyolcadik életévet be nem töltött fiatalnak energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni.

A szabályozás megsértőire ugyanazok a szankciók vonatkoznak, mint az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék értékesítésére vonatkozó szabályok megszegőire.

A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Az indoklás szerint a 18 év alatti korosztályban folyamatosan növekszik az energiaitalt fogyasztók aránya, a közelmúltban készült felmérések szerint a középiskolás és felső tagozatos diákok 10 százaléka napi rendszerességgel fogyaszt energiaitalt. Az elmúlt években több száz olyan eset volt, amikor energiaital túlfogyasztása miatt fiatalok orvosi ellátásra szorultak.

A rendelkezésre álló szakértői álláspontok - Magyar Kardiológusok Társasága, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ - egybehangzóan állítják, hogy a fiatalok túlzott energiaital-fogyasztása szív- és érrendszerre gyakorolt hatása következtében jelentős veszélyt jelent az egészségre. Az energiaital és az alkohol együttes fogyasztása végleges károsodást okozhat a májban, a szívben és a vesében is - olvasható az indoklásban.

Adómentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj

Idén július 1-jétől adómentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj - az erről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot 176 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

Ha valaki egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, akkor a kedvezmény mindegyik után érvényesíthető. A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár. Örökbefogadói díjat a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó szülőnek állapítanak meg, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel.

Jövőre szja-mentességet kapnak a 30 év alatti egygyermekes édesanyák

Mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a 30 évnél fiatalabb egygyermekes édesanyák 2026. január 1-jétől - döntött az Országgyűlés, amely 172 igen szavazattal és három tartózkodással fogadta el a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

A jogszabályok szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák bizonyos feltételek teljesítése mellett már 2023. január 1. óta mentesülnek a szja megfizetése alól, a mostani módosítással viszont a meglévő gyermekek után is járni fog a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre.

Több lépcsőben bevezetik a kétgyermekes anyák szja-mentességét

Négy lépcsőben bevezetik a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességét, ami 2029. január 1-jétől vonatkozik majd minden kétgyermekes anyára - döntött az Országgyűlés 169 igen, egy nem és két tartózkodó szavazattal. A 40 év alatti kétgyermekes anyák 2026. január 1-jétől lesznek adómentesek, 2027-től a 40 és 50 év közöttiek, 2028-tól az 50 és 60 év közöttiek, 2029 januárjától pedig a 60 év felettiek adómentességét vezetik be.

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett a törvénymódosítás szerint két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap, vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése.

Októbertől szja-mentességet kapnak a háromgyermekes anyák

Idén október 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a háromgyermekes anyák, életkoruktól függetlenül - döntött az Országgyűlés 170 igen, egy nem és két tartózkodó szavazattal.

A kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadott jogszabály szerint három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg. A három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének jelenleg hatályos feltételeivel megegyezően vezetik be.

Munka mellett is igénybe vehető lesz a csed

Idén július 1-jétől az anyák a gyermekük három hónapos korát követően, munka mellett is megkapják a csecsemőgondozási díj (csed) 70 százalékát - döntött az Országgyűlés 168 igen és négy tartózkodó szavazattal.

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás célja, hogy elősegítse a kisgyermekes anyák munkába való visszatérését, erősítse a szülők döntési szabadságát és hozzájáruljon a családok anyagi helyzetének javításához. A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt.

Változnak az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai

Az Országgyűlés 136 igen, 40 nem szavazattal elfogadta az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő törvények módosítását.

A kormánypárti képviselők által benyújtott, most elfogadott törvény preambuluma szerint a közbizalom megerősítése érdekében a szigorú magyar átláthatósági normákhoz igazodó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írnak elő az EP-képviselőknek.

A jogszabályban rögzítették:

az EP-képviselő mandátuma megszűnik, ha megállapítják, hogy megsértette a vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat.

A kötelezettség teljesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzi, ha a vagyonnyilatkozat-tételt a képviselő elmulasztja, a bizottság hivatalból eljárást kezdeményez. Ugyanakkor az EP-képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást - a kifogásolt részek megjelölésével - bárki kezdeményezhet a bizottságnál.

Az EP-képviselőnek hivatalba lépése után, majd azt követően minden év január 31-ig, illetve mandátuma megszűnésekor is nyilatkoznia kell saját és családtagjai vagyonáról. Csak a képviselő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános.

Az EP-képviselőnek nyolc napja van kijavítani a nyilatkozatot, ha ezt nem teszi, vagy a javítást az NVB nem fogadja el, akkor elindul a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, amit harminc napon belül folytat le az NVB.

A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a bizottság ellenőrzi; az eljárás során a testület által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles rendelkezésére bocsátani.

Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az NVB azt állapítja meg, hogy az EP-képviselő szándékosan elmulasztotta benyújtani vagyonnyilatkozatát, vagy abban szándékosan valótlanul közölt adatot, akkor a bizottság dönt a képviselő megbízatásának megszűnéséről. Abban az esetben, ha a képviselő megbízatásának megszűnését követően nem teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező összegű bírságot kap.

A képviselő az NVB döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához, amely a bizottság döntését nem változtathatja meg.

Az EP-képviselőknek az új szabályok alapján a törvény hatályba lépését követő 44 napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A jogszabály legtöbb rendelkezése a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

Bővül az ATM-hálózat

Az országgyűlési képviselők 150 igen, 21 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadták az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint az ATM-hálózat településszintű működtetése érdekében a pénzforgalmi szolgáltatók megállapodhatnak a bankjegykiadók közös telepítéséről és működtetéséről.

Az elfogadott jogszabály felhatalmazást ad a jegybank elnökének, hogy rendeletben állapítsa meg a bankok teherviselése, költségei megosztása, a telepítés szempontrendszere részletszabályait. A telepítések időbeli ütemezésére a nemzetgazdasági miniszter kap rendeleti felhatalmazást.

Az új ATM-ek telepítése egyike azon elemeknek, amellyel a Magyar falu programot idén kibővítik.

A törvényjavaslat vitája során Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a kormány a készpénzhez jutás elősegítése érdekében már korábban döntött arról, hogy megakadályozza a már működő ATM-ek üzemeltetésének, illetve a bankfiókban biztosított készpénzfelvételi lehetőségnek a megszüntetését. Ezt a javaslat kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelné - jelezte.

Elfogadta a parlament a kábítószerek tilalmával kapcsolatos törvénymódosításokat

A parlament 143 igen, 19 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett elfogadta a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.

A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, a cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.

A változtatások a kábítószer-kereskedelem, -terjesztés és -fogyasztás elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi környezetét teremtik meg, egyebek között a rendészeti és büntetőjogi intézkedésekhez és a kiskorúak védelméhez szükséges jogszabályok szigorításával.

Ezentúl a kezelőorvos kötelezettsége lesz a törvényes képviselő értesítése, ha egy kiskorú kábítószeres befolyásoltságát észleli a kezelése során.

Kiterjesztik a kereskedői típusú kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát, valamint szigorúbban szankcionálják a módosult tudatállapot fennállása alatt, illetve az anyagi fedezet jogellenes megteremtése érdekében tipikusan elkövetni szokásos bűncselekmények körét.

A meglévő kábítószer-bűncselekmények körét kiegészítik a "tudatmódosító anyaggal visszaélés" tényállásával. A kábítószerek büntető törvénykönyv szerinti fogalmában így továbbra is kábítószernek minősülnek az előzőleg hatályban volt szabályozás szerinti, a jogszabályban meghatározott listákon szereplő szerek, valamint a hagyományos kábítószerek, illetve az ugyancsak jogszabályban meghatározott listákon feltüntetett, a hatályos rendszer szerinti új pszichoaktív anyagok, továbbá az új tényállás kapcsán a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

Korlátlanul enyhíthetővé válik azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandók megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködőket. Egyúttal leszűkítik az elterelés jogintézményének alkalmazási feltételeit, hogy azok ne hassanak ösztönzően.

Továbbá egyebek mellett a drogkereskedelem vagy -birtoklás bűncselekményeit bevonják a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök segítségével üldözhető bűncselekmények körébe.

Jönnek a költségvetési biztosok az önkormányzatokhoz, kincstári számlára kell utalni a pénzeket

A parlament 131 igen, 44 nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló jogszabály módosítását a kormány kezdeményezésére.

Az indoklás szerint változtatás célja a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további, az államháztartást érintő törvények módosítása.

Kötelező a költségvetési biztos kirendelése az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén. A költségvetési biztos jogosult a Magyar Államkincstár elnökének előzetes jóváhagyásával a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni. Ez alapján a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője akár a csődbiztost is kirendelheti az önkormányzathoz.

A jövőben a kincstár elnöke abban az esetben is kirendelheti a költségvetési biztost, ha azt a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester kéri, vagy ha az önkormányzatnak vagy annak többségi tulajdonában álló gazdasági társaságának előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adóssága keletkezik.

A változtatás a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára való utalását írja elő.

Ezzel a kincstári egységes számla likviditásának növelése, a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, valamint az államadósság csökkentése költséghatékony módon valósul meg - áll az indoklásban.

A jogszabály fokozatosan írja elő a helyi önkormányzatok működéséhez, feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára utalását. Első lépésben 49 önkormányzat (a megyei jogú városok, a főváros és a kerületek) 2025. október 1-jével, második lépésben a fennmaradó városok 2027. január 1-jével, harmadik lépésben pedig a községek 2028. január 1-jével kerülnek a rendszerbe.

Melyik edző kapja az olimpiai érmes versenyző után a járadékot?

Az Országgyűlés az előterjesztő Honvédelmi Minisztérium kérésére 131 igen szavazattal 45 tartózkodás mellett elhalasztotta az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását.

Az előterjesztés alapján egyes állami ingatlanok tulajdonjoga ingyenesen kerülhetne egy tucat sportegyesület, országos sportági szakszövetség tulajdonába.

Újdonság a törvényjavaslatban, hogy ha az olimpiai érmes nem tesz javaslatot az edző járadékára, a sportpolitikáért felelős miniszter, azaz a honvédelmi miniszter az edzői járadékot annak a személynek a javára állapítja meg, aki az érmest a járadékra jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette.

Módosul az energiahatékonyságról szóló törvény

Igent mondott a törvényhozás az energiahatékonyágról szóló törvény módosítására is, a javaslatot 134 igen és 20 nem szavazat, 21 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A plenáris vitában ismertetett kormányzati álláspont szerint a módosítás az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer koncepcionális átalakítását tartalmazza; hatékonyabban kívánják segíteni a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatni a magyar családokat otthonaik felújításában.

A jövőben egyes kutatók hozzáférhetnek az ESZT-ben tárolt adatokhoz

A képviselők 130 igen, 29 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadták az orvostudományi kutatással összefüggő törvényeket módosító javaslatot. A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatást végzők megkaphassák az EESZT-ben tárolt adatokat. A személyes adatok védelme érdekében a kutatási engedély jogosultja számára az adatok átadása kizárólag álnevesítve, a személyes adatok megismerhetősége nélkül történhet, úgy, hogy az átadott adatot a kutatási engedély jogosultja ne legyen képes az érintett természetes személyhez kapcsolni.

Az átadandó adatok álnevesítését az EESZT működtetője végzi.

A javaslat indoklása szerint annak célja, hogy a népegészségügyi szempontból kiemelt, stratégiai jelentőségű orvostudományi kutatások esetében lehetőséget biztosítson az egészségügyi adatok szabályozott keretek között történő automatizált átadására az adatok másodlagos felhasználása érdekében. A módosításokban hangsúlyos szerepet kap az elektronikus adatátadásra jogosult kutatói kör pontos meghatározása, illetve az átadott adatok maximális védelmét és biztonságát szolgáló követelmények megfogalmazása.

A nemteljesítő hitelekről

A parlament 133 igen vokssal, négy ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadta a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat plenáris vitájában elhangzott: a változtatás célja, hogy a hazai jogban meglévő szabályokat nem érintve kívánja átalakítani a nemteljesítő hitelmegállapodások vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új, az Európai Gazdasági Térség szintű szabályozást, így a fogyasztó szemszögéből nem lesz változás.

A változtatás nyomán új fogalmak jelennek meg: a hitelgondozó és a hitelfelvásárló. A hitelfelvásárló a portfólió megvásárlásához bocsátja rendelkezésre a pénzösszeget, mint egy befektető, de az ügyfélhez semmi kapcsolódása nem lesz. A hitelgondozó új pénzügyi piaci szereplőként jelenik meg, amely a nemteljesítő hitelek gondozójaként, szigorú felügyeleti engedélyezés és ellenőrzés alá esik majd, továbbá a pénzmosási szabályok is vonatkoznak rá.

Tengerjogi egyezmény kihirdetéséről is döntött a Ház

Az Országgyűlés egyhangúlag, 173 igen szavazattal elfogadta az ENSZ tengerjogi egyezményének keretében létrejött megállapodás kihirdetését a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról.

A megállapodás alapelvei között szerepel "a szennyező fizet" elve, a tengeri tudományos kutatás szabadsága, a méltányosság elve és a haszon igazságos és méltányos megosztása, az őslakos népek és a helyi közösségek releváns hagyományos ismereteinek felhasználása, a tengeri környezet szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére irányuló intézkedések meghozatala során tartózkodás a károk vagy veszélyek egyik területről a másikra való átvitelétől és a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok különleges érdekeinek és szükségleteinek elismerése.