Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő jogszabályt – derült ki az éjjel megjelent Magyar Közlönyből. A gyülekezési jogról szóló törvény módosítását hétfőn nyújtották be a parlamentnek, kedden pedig 136 igen szavazattal elfogadták a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítását célzó javaslatot. Az elfogadott javaslat szerint a jövőben már nem lehet megtartani a Pride-felvonulást, a kormánypártok javaslata a gyülekezési jogról szóló törvényt egészíti ki azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

A parlamenti döntés után a Kossuth téren, majd a Margit hídon demonstráltak a szigorítás ellen, és arra szólították fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sulyok Tamás szerda délután a Facebookon egy posztban indokolta meg, hogy miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását.

Az államfő álláspontja szerint az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalom miatt korlátozta a gyülekezési alapjogot, mert a gyermekvédelmi törvény célja többek között, hogy a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása” – indokolt a köztársasági elnök, és jelezte, mivel a korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

Sulyok Tamás szerint arról, hogy a tilalom mely konkrét rendezvényekre érvényes, az a jogalkalmazók mérlegelésétől függ, de az ő döntésük ellen is van megfelelő jogorvoslati lehetőség.