A kibercsalások növekvő tendenciája miatt 2022 végén az MNB, a Magyar Bankszövetség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Országos Rendőr-főkapitányság alapította meg a KiberPajzsot. Azóta az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium is csatlakozott a projekthez, és most három újabb céggel bővült az együttműködés.

A 2020-as évtizedben egészen más lett a világ, mint amiben korábban éltünk – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2010-es években a jegybank már aktívan foglalkozott azzal, hogy milyen lesz a jövő. Akkor évtizedes távlatokban gondolkodtak, a digitalizációs folyamatok azonban felgyorsultak. Virág Barnabás arra is kitért, hogy álláspontjuk szerint ahhoz, hogy sikeres digitális gazdaság legyen Magyarországon, leginkább bizalomra és hitre van szükség.

Akkor tud egy digitális korban is jól és sikeresen működni a gazdaság, hogyha az ott zajló tranzakciók iránt minden szereplő részéről folyamatosan erős a bizalom és a hit, fogalmazott. Virág Barnabás azt is bemutatta, hogy a bűnelkövetési módszerek miként változtak az elmúlt időszakban a digitalizáció hatására.

"2000-ben Magyarországon körülbelül tízezer autót loptak el egy évben. Ez a szám 2010-ben ötezerre csökkent, 2023-ban pedig 400-ra. És itt jön a következő szám: hogyha az online csalásokkal elkövetett bűneseményeket nézzük, akkor az látszik, hogy 2020 harmadik negyedévében ez 600 millió forint volt Magyarországon, de

az összeg 2023 harmadik negyedévére 11 milliárd forintra nőtt, tehát 18-szoros szorzóval változott meg három év alatt"

– illusztrálta a bűncselekmények típusának változását az MNB alelnöke.

Kiemelte: a Kiberpajzs program komoly sikereket ért el a bevezetése óta. A lakossági átutalások esetében a sikeres visszaélések mértéke 2023-ig folyamatosan emelkedett, de a Kiberpajzs indítása után, 2023 harmadik negyedévéről a negyedikre 8 milliárd forintról 5,1 milliárd forintra csökkent a lakossági átutalások esetében a csalással lehívott pénzösszegek mértéke. És jó hírnek számít, hogy nagyjából ezen a szinten maradt 2024-ben is.

Jelezte ugyanakkor, hogy

a kártyás vásárlásoknál még jelentősek a kihívások:

2024 első felében 109 ezer darab ilyen jellegű visszaélés történt 5,5 milliárd forint értékben, ami az okozott kár mértékét tekintve csaknem másfélszerese az egy évvel korábbinak.

Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy sokan a digitális térben játszanak, ott van az egyenlegük, ezért is fontos a cég csatlakozása a Kiberpajzs programhoz.

"Azokra az edukációs módszerekre, amelyekkel a kiberpajzs már most rendelkezik, illetve a tagjai rendelkeznek, nekünk is szükségünk van. És a másik oldalon pedig mi is tudunk és akarunk is hozzátenni ahhoz a kommunikációs, edukációs munkához, amelyet jelenleg ez a csapat végez" – fogalmazott.

Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője azt emelte ki, hogy társaságuk számára mindig prioritás volt a legmagasabb szintű biztonság. A Visa nagyon komolyan veszi azt a felelősségét, hogy a fogyasztóknak és a banki partnereknek a tudatosságát növelje, illetve azt is, hogy segítsen védekezni a csalások ellen és a csalók ellen, hangsúlyozta.

A projekthez szintén csatlakozó Mastercard itthon és világszerte edukációs kampányokkal igyekszik felhívni a fogyasztók figyelmét a kibertámadások veszélyeire, a programhoz való csatlakozásuk pedig további lehetőség arra, hogy az iparági összefogással erősítsék a pénzügyi tudatosságot és a fogyasztók hatékony védelmét.

A KiberPajzs edukációs-kommunikációs kampány az online felhasználói tudatosságra, a digitális biztonsági alapismeretek fontosságára hívja fel a figyelmet, amellyel a fogyasztó az online térben is biztonságban tudhatja értékeit, megtakarításait.