A kórházak eladósodottsága már nemcsak ágazati probléma, hanem összkormányzati kérdés, és az elmúlt években az iparági szereplők sorozatos jelzései ellenére sem történt érdemi előrelépés az egészségügyi intézmények szállítói tartozásainak rendezésére - hangzott el az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közös sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója azt mondta: véleményük szerint a helyzet megoldása nem az ágazatot irányító minisztérium, hanem a kormány kezében van, amely már bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetben tud érdemi döntéseket hozni. Ez azonban a kórházi adósságok esetében nem történt meg - emelte ki, hozzátéve, hogy voltak intézkedések, de ezek még a helyzet enyhítésére sem elegendőek.

Az igazgató úgy fogalmazott, a kórházak szállítóikkal szembeni tartozásai miatt egyre súlyosabb a helyzet, amely mára kritikussá vált.

Rásky László, az OSZ főtitkára közölte: a teljes intézményrendszer hatvan napon túli szállítói tartozása október végére meghaladta a 120 milliárd forintot.

Nagy eredménynek nevezte, hogy

az elmúlt években több forrást kapott az ágazat, azonban hangsúlyozta, hogy ennek túlnyomó része béremelést jelentett. Nem ezt irigylik, de a dologi kiadások, a béren kívüli költségek revíziója, értéken finanszírozása nem történt meg

- emelte ki.

Az utóbbi két évben "megbomlott" az a folyamat is, hogy a kormány év végén konszolidálja a kórházakat - emelte ki Rásky László, megjegyezve, hogy teljes adósságrendezésre soha nem került sor.

Rádai Tamás megemlítette a kormány új versenyképességi stratégiáját, amelyben kiemelt helyet kap az egészségipar és az orvostechnológiai iparág. Ezzel szemben a beszállítók azt érzik: "a légkör fojtogató, a gyártók nem tudnak rendesen működni, és időnként épp csak annyira enyhül a szorítás, hogy pici levegőhöz jussanak".

Beszámolt arról is, hogy a magyar állam költségvetési szerveinek összes lejárt szállítói tartozásállományának közel 95 százalékát az egészségügyi intézményi adósságok teszik ki.

Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára szerint az orvosi eszközbeszállítók és gyártók az "utolsó utáni pillanatban vannak", ha nem történik olyan pozitív változás, amely hosszú távra megoldja a kórházi adósságrendezési kérdést, akkor annak ellátórendszeri problémái lesznek.

A szakember a tartósan magas kórházi eladósodás beszállítókra gyakorolt negatív hatásai között említette a leépítéseket, a cégeladásokat, a portfóliócsökkentéseket, ezek pedig mind rontják az iparág versenyképességét. Hozzátette:

üdvözlik az egészségügyben elindult bérfelzárkóztatási programot, azonban azt kérik a kormányzattól, hogy ez ne az orvostechnikai cégek kárára történjen.

Rásky László a jövő évi ágazati költségvetésbe betervezett, a kórházi eladósodottság megakadályozására szánt plusz 150 milliárd forintról azt mondta, annak technikai részletéről, hogy ez a plusz forrás hogyan jut el a beszállítókhoz, egyelőre nincs információjuk.

Rádai Tamás hozzátette: ez az összeg a becslések szerint a kintlévőségek 60 százalékának fedezetére elég. Ez a kalkuláció azonban 390 forintos euróárfolyamnál készült, így elképzelhető, hogy a helyzet ennél rosszabb lehet a valóságban jövőre.

Az orvostechnikai beszállítók szerint az állam a saját működési zavarainak következményeit nem háríthatja másokra. Ha az állam az adófizetőktől elvárja a közterhek napra pontos teljesítését, akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a közintézmények kiszámítható módon, határidőben fizessenek a vele szerződő vállalkozásoknak.

Rádai Tamás pozitívumként említette azt, hogy Várhelyi Olivér magyar uniós biztos portfóliójába bekerült az egészségügy. Mint fogalmazott: szégyenfolt lehet és politikai szempontból is kikezdhetővé teheti az uniós biztos munkáját, ha a "hátországa" képtelen megbirkózni a kórházi adósságok problémájával.