Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Modern empty temporary intensive care emergency room is ready to receive patients with coronavirus infection.
Nyitókép: Akiromaru/Getty Images

Orvostechnikai szövetség: több mint százmilliárd forint lehet a kórházak lejárt adósságállománya

A felhalmozott tartozások miatt jelenleg meglehetősen rossz a helyzet, amin nem javított a 2024 végén végrehajtott csaknem 40 milliárdos adósságrendezés sem – mondta az InfoRádióban az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy várhatóan februárban teljes egészében konszolidálhatja az állam a tavaly év végi adósságot.

Bár még nem tettek közzé hivatalos adatot a hazai egészségügyi intézményrendszer év végi lejárt adósságállományáról, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának becslése szerint meghaladhatja a százmilliárd forintot is ez az összeg. Rásky László úgy értesült, hogy a Magyar Államkincstár csütörtökön hozza nyilvánosságra jelentését.

A főtitkár az InfoRádióban úgy fogalmazott, „a jelenlegi helyzet meglehetősen rossz”, amin nem javított a 2024 végén végrehajtott csaknem 40 milliárdos adósságrendezés sem. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a tavaly év végi adósságállomány kifizetésére vonatkozó kormányzati terveket előkészítették, és hamarosan ki is hirdethetik. Rásky László tájékoztatása szerint ezt az információt több állami forrás is megerősítette.

Ez azt jelenti, hogy várhatóan februárban a tavaly év végi adósságot teljes egészében konszolidálhatja az állam.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Pénzügyminisztérium ezen felül elkülönített még plusz 150 milliárd forintot is az idei költségvetésben, hogy az év közben keletkező körülbelül 200-250 milliárdos adósságot folyamatában lehessen kezelni. Hozzátette: az év végi lejárt tartozások rendezése is azt a célt szolgálná, hogy a kormány előtt világossá váljon, hogy a 2025-ben biztosított plusz forrással hogyan lehet betölteni a kezelhető mértékű adósság fennállását a magyar egészségügyi ellátórendszerben.

Rásky László elmondta: nyilván az lenne az ideális, ha kevesebb ember kevesebbszer betegedne meg, mert akkor elméletileg nem kellene ennyire sokat költeni az egészségügyre, de ezzel így nem lehet kalkulálni, mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni.

Mint fogalmazott, a magyar társadalom egészségi állapota továbbra sem tartozik a jobbak közé a világon. Megjegyezte: a megelőző intézkedések hatékony alkalmazása „évtizedes adóssága a mindenkori magyar kormányzatnak, politikának”. Rásky László szerint

több mint három évtizeden át nem kezelték azt a problémát, hogy főleg az elöregedés miatt folyamatosan nő a betegek száma.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára hozzátette: a technológia folyamatosan fejlődik, így egyre nagyobbak az egészségügyi intézményrendszer kiadásai, illetve ettől függetlenül az eszközök is drágulnak, valamint az emberi munkaerő költsége is emelkedik. „Ezt nem követték le a szükséges finanszírozási folyamatok, magyarán ma a magyar állam nem fizeti ki a kórházaknak az eljárások tényleges költségét, és ebből keletkezik a jelentős adósságállomány” – magyarázta Rásky László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×