Bár még nem tettek közzé hivatalos adatot a hazai egészségügyi intézményrendszer év végi lejárt adósságállományáról, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának becslése szerint meghaladhatja a százmilliárd forintot is ez az összeg. Rásky László úgy értesült, hogy a Magyar Államkincstár csütörtökön hozza nyilvánosságra jelentését.
A főtitkár az InfoRádióban úgy fogalmazott, „a jelenlegi helyzet meglehetősen rossz”, amin nem javított a 2024 végén végrehajtott csaknem 40 milliárdos adósságrendezés sem. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a tavaly év végi adósságállomány kifizetésére vonatkozó kormányzati terveket előkészítették, és hamarosan ki is hirdethetik. Rásky László tájékoztatása szerint ezt az információt több állami forrás is megerősítette.
Ez azt jelenti, hogy várhatóan februárban a tavaly év végi adósságot teljes egészében konszolidálhatja az állam.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Pénzügyminisztérium ezen felül elkülönített még plusz 150 milliárd forintot is az idei költségvetésben, hogy az év közben keletkező körülbelül 200-250 milliárdos adósságot folyamatában lehessen kezelni. Hozzátette: az év végi lejárt tartozások rendezése is azt a célt szolgálná, hogy a kormány előtt világossá váljon, hogy a 2025-ben biztosított plusz forrással hogyan lehet betölteni a kezelhető mértékű adósság fennállását a magyar egészségügyi ellátórendszerben.
Rásky László elmondta: nyilván az lenne az ideális, ha kevesebb ember kevesebbszer betegedne meg, mert akkor elméletileg nem kellene ennyire sokat költeni az egészségügyre, de ezzel így nem lehet kalkulálni, mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni.
Mint fogalmazott, a magyar társadalom egészségi állapota továbbra sem tartozik a jobbak közé a világon. Megjegyezte: a megelőző intézkedések hatékony alkalmazása „évtizedes adóssága a mindenkori magyar kormányzatnak, politikának”. Rásky László szerint
több mint három évtizeden át nem kezelték azt a problémát, hogy főleg az elöregedés miatt folyamatosan nő a betegek száma.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára hozzátette: a technológia folyamatosan fejlődik, így egyre nagyobbak az egészségügyi intézményrendszer kiadásai, illetve ettől függetlenül az eszközök is drágulnak, valamint az emberi munkaerő költsége is emelkedik. „Ezt nem követték le a szükséges finanszírozási folyamatok, magyarán ma a magyar állam nem fizeti ki a kórházaknak az eljárások tényleges költségét, és ebből keletkezik a jelentős adósságállomány” – magyarázta Rásky László.