Ahogy arról az Infostart is beszámolt, hétfő hajnalban egy alacsony sebességgel közlekedő mozdony kisiklott a pályáról a Keleti pályaudvaron. A MÁV vezérigazgatója később közölte: a mozdony nem szállított utasokat, és a baleset idején nem tartózkodott senki a közelben, így személyi sérülés nem történt. Hegyi Zsolt hangsúlyozta: a mostani eset műszaki értelemben nem hasonlítható össze az augusztusi, jóval súlyosabb kisiklásos balesethez, amely szintén a Keleti pályaudvarnál történt. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az akkori balesetért felelős csavarokat azóta minden indokolt helyen átvizsgálták, és az állapotuktól függetlenül, a koruk alapján kicserélték.

Vitézy Dávid a történtekkel kapcsolatban először arra világított rá az InfoRádióban, hogy a Keleti Magyarország legnagyobb forgalmú fejpályaudvara és Budapest első számú nemzetközi pályaudvara. A korábbi közlekedési államtitkár is kiemelte, hogy a mostani kisiklás nem ugyanazon a váltón történt, mint a nyáron. A hétfői balesetet síntörés okozta, így annyiban mégis párhuzamba hozható az augusztusban történtekkel, hogy megint a pálya elhasználódása, illetve a hosszú évek alatti jelentős romlása tehető felelőssé – tette hozzá, emlékeztetve: ezúttal egy szerelvényvonatot vontató mozdony első két tengelye siklott ki.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője figyelmeztetett: bár a baleset hétfőn hajnali négy óra környékén történt és a vonat nem szállított utasokat, „akár sokkal nagyobb baj is lehetett volna, ha csúcsidőszakban siklott volna ki”, szerencsétlen esetben például olyankor, amikor a mellette lévő vágányon is közlekedik egy személyvonat. Mint fogalmazott,

idén ez már a sokadik eset, hogy a MÁV-nak „nagy szerencséje volt”, mert akár személyi sérüléseket is okozhatnak az ilyen típusú balesetek.

Vitézy Dávid szerint egyre több az intő jel arra, hogy „el kellene kezdeni rendbe tenni a fejpályaudvarok környéki vasúti pályákat”, ugyanis nemcsak a Keleti, hanem a Nyugati és a Déli pályaudvaron is „drámaiak a viszonyok”. Nagy problémának nevezte, hogy az említett pályaudvarokon teljesen elhasználódtak a pályák, nagyon régi váltókat és „százéves” biztonsági berendezéseket működtetnek. Úgy véli, nem lehet tovább halogatni a szükséges beruházások, felújítások megvalósítását. Emlékeztetett, hogy a tervek jelentős részét már akkor előkészítették, amikor államtitkár volt, de Lázár János két éve az uniós források befagyasztására hivatkozva leállította az egész folyamatot. „Autópályákra százmilliárdokat költött a kormány hazai forrásokból, a vasút esetében ezt nem tette meg. Már eddig is itt lett volna, de most már végképp itt az ideje, hogy ezek a beruházások elinduljanak” – jegyezte meg a korábbi főpolgármester-jelölt.

Úgy gondolja, a mostanihoz hasonló esetek gyakorisága rávilágít arra, hogy ma a legtöbb európai állammal ellentétben Magyarországon nincsen a közlekedést önállóan irányító, a kormányzati szereplőktől függetlenül működő vasútbiztonsági hatóság. Szerinte napirendre kellene tűzni a kérdést, hogy miért van ez így. Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy emiatt számon is kérte a magyar kormányt az Európai Bizottság. Azt tapasztalja, hogy

minden ilyen baleset, fennakadás rombolja a vasútbiztonságba vetett társadalmi bizalmat.

Éppen ezért véleménye szerint az említett független hatóság felállításával kellene arra kötelezni a MÁV-ot, hogy vállaljon garanciát a pályák karbantartására, a beruházások elindítására, az utasok biztonságos közlekedésére.

Vitézy Dávid felidézte, hogy a nyáron a balatoni vonalon is történt hasonló síntörés, mint hétfő hajnalban, és az akkori baleset is komoly üzemzavart okozott. Mint mondta, mindkét esetben „biztonságkritikus meghibásodások” voltak, ugyanis

egy ilyen síntörés kisikláshoz is vezethet, ami pedig akár nagyobb balesetet is okozhat.

Hangsúlyozta, hogy a síntörés a fokozott pályaelhasználódás és a karbantartás hiányának a következménye, ezért muszáj elvégezni a budapesti és más fontosabb, forgalmasabb pályák általános rekonstrukcióját.

A korábbi közlekedési államtitkár számításai szerint százmilliárdos beruházásokról van szó, de a tervek már készen vannak, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány hasonló összegeket költ vidéki autópályahidakra is. Végül elmondta: a vasútfejlesztésnek prioritásnak kellene lennie, és ha a döntéshozóknak is fontos, hogy a budapesti szakaszok – ahol összefutnak InterCityk és a teljes régió elővárosi vonatai – rendbe legyenek téve, akkor minél előbb el kell kezdeni a szükséges beruházásokat.