Az új építészeti törvény tíz alapelvet határoz meg, pedig az elmúlt sok tíz évben nem nagyon látunk olyan törvényt, amely alapelveket is meghatározna, egy víziót, hogy hogy is szeretnénk élni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lánszki Regő. Az országos főépítész külön kiemelte, hogy az építészet mindig egyfajta közügy, hiszen amit megteremtünk az nemcsak a sajátunk, hanem alakítjuk vele a városképet is.

Az szaktárca államtitkára elmondta, az új szabályozás nemcsak a kereteket határozza meg, hanem megszabja a működés rendjét, mert kiépül egy főépítészi és tervtanácsi struktúra, amely érvényre juttatja majd a jogszabály által lefektetett irányelveket, de a szakember azt is fontosnak tartja, hogy ezek az építészeti tervek mindig helyi szűrőn mennek át, a helyi főépítésznek és a helyiek által felhatalmazott testületeknek kell dönteniük, de biztosítani kell a jogorvoslat lehetőségét is. Másodfokon van egy vármegyei szintű főépítész és tervtanács, és ha ott sem felel meg valamelyik terv, akkor pedig az Országos Építészeti Tervtanácshoz lehet fordulni.

Lánszki Regő fontos problémának nevezte, hogy az elmúlt 34 évben Magyarország zöld területeinek a tíz százalékát belterületté nyilvánították, és elkezdték beépíteni. "Ez egy hatalmas szám, ami azt jelenti, ha így megyünk tovább, akkor az összes zöld területünk elvész, és nem tudunk kimenni egy csöndes és önmagát zöldnek mutató területre. Ezt a folyamatot igyekeztünk legmarkánsabban és leghatározottabban megállítani" – mondta.

Lényeges lépés volt a főépítész szerint, hogy a bürokráciát próbálták a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni, ennek részeként az építéshatóságot és az építésfelügyeleti hatóságot összevonták, de a másik oldalról biztosítani kell a minőség ellenőrzését. A kettős szemlélet szükségességét a 2016-ban bevezetett egyszerűsített építési engedélyezés problémáival szemléltette, mert sokat gyorsított az építkezés adminisztrációján, viszont a megvalósult 300 négyzetméter alatti családi házaknál sok negatív, a környezetbe nem illő példát látni. A mostani rendszerben ennek megfelelő kontrollját jelenti majd a főépítészi rendszer.

Korábban gyakran előfordult, hogy az épületek nem úgy valósultak meg, mint ahogy a tervező megálmodta, mert az építtetőnek időnként új igényei támadtak, vagy már az eredeti igények is olyanok voltak, amiket szeretett volna megcsinálni, csak tudta, hogy az a tervben nem fog átmenni. "Most, ha megvan az engedély, utána a tervezőnek kötelező tervezői művezetést kell végigvinnie az építés során, és a végén, amikor használatbavételi engedélyt kell kapnia bármilyen épületnek, akkor szükséges az eredeti tervezőnek is a hozzájárulása" – mondta Lánszki Regő.

Arról is beszélt az országos főépítész, hogy a teljes körű szabályozás részeként a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokat is beillesztették az építészeti törvénybe, sőt megszigorították annak a kritériumait, hogy milyen esetben lehet egy beruházást kiemeltté nyilvánítani. "Csak az lehet kiemelt beruházás, amely eléri a százmilliárd forintos beruházási értéket, legalább száz munkahelyet teremt, vagy pedig olyan köznevelési vagy kulturális funkcióval rendelkezik, ami magyarországi közérdek" – mondta az államtitkár.

A barnamezős beruházások elsődlegesének elve is szerepe a törvényben. "A barnamezős területek városszövetileg az egyik legértékesebbek, a környéken élőknek is elemi érdekük lenne, hogy ezek kerüljenek rekultiválásra, vigyék el a szennyeződést, és ott egyfajta városközponti funkciók valósuljanak meg, és így a környék is rengeteget nyer" – emelte ki, és ennek érdekében 2026. január elsejére elkészítik Magyarország teljes körű barnamezős térképét, és ezzel is elkezdik motiválni az ingatlanfejlesztőket, hogy melyek az értékes területek.

"Én nagyon hiszek abban, hogy öt-tíz év múlva a mostani szabályozás hatására alapvetően fog megváltozni teljes Magyarországnak a képe, vagy elindul a változás. Majdnem százéves adósságunkat kezdtük el most ezzel törleszteni" – jelentette ki Lánszki Regő.

Arról is szó esett. hogy a törvény kezeli az agglomerációs terjeszkedés problémáját is azzal, hogy nem lehet új területeket építésre kijelölni, a főépítész hangsúlyozta, hogy hoztak egy olyan szabályt is, hogy a településeket zöld gyűrűnek kell körbevennie, mert ez is meggátolja a települési összenövéseket. Mindezzel megelőzhetők az olyan visszatérő gondok, hogy nincs megfelelő vízellátás, szennyvízellátás, bölcsődei, óvodai kapacitás, egészségügyi ellátás. "Megvizsgáltam, hogy Budapest környékén a jelenlegi agglomerációban hány olyan telek van, amely beépítésre alkalmas, de még nem építették be. Ez 2,5 millió négyzetmétert jelent, tehát még rengetegen tudnak kimenni" – tette hozzá.

Az állandó vitát jelentő magasházakról Lánszki Regő azt mondta, hogy visszatérő igény a felhőkarcolók építése, nemcsak Budapesten vagy Magyarországon, hanem szerte a világban, és szerinte érdemes őrizni például a fővárosban a kialakult városképet, és szerinte jelenleg nem feltétlenül kell felülvizsgálni a szabályozást, de "gondolkodni, beszélni mindenképpen kell róla, hogy ne érjen minket váratlanul, sem most, sem a következő évtizedekben, amikor egy ilyen előkerül".