Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
314.03
bux:
149161.4
2026. augusztus 19. szerda Huba
Virus prevention: a cute girl wearing a protective face masks goes to school with her mother.
Nyitókép: Getty Images/ FreshSplash

Mennyibe kerül idén az iskolakezdés? – hazai és európai körkép

A gyermekruhák és a gyermekcipők 2-4, a tanszerek 7 százalékkal drágultak, míg az étkeztetéssel kapcsolatos költségek 8 százalékkal emelkedtek egy év alatt – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Erdélyi Dóra arról is beszélt, hogy a magyar szülők terheit számos állami és önkormányzati iskoláztatási támogatás könnyítheti meg.

Szeptember 2-án, hétfőn több mint 1 millió 900 ezer iskoláskorú gyermeknek csengetnek be a 2024/2025-ös tanévre Magyarországon. Az iskolakezdés a családi kasszákat is megterheli. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány annak járt utána, mekkora költségekkel kell számolniuk a szülőknek, illetve összevetették a hazai helyzetet az Európai Unió más országaiban tapasztalt lehetőségekkel.

Az elemzés készítője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: összességében megállapítható, hogy idén többe kerül az iskolakezdés a magyar családoknak, mint tavaly, de azért nem emelkedtek kirívó mértékben a költségek. Ennek főként az az oka, hogy a 2023-as évhez képest jelentősen lassult az idei tanévkezdésre az egyes iskolai felszerelések, szolgáltatások inflációja. A tanulmány többek közt a gyermekruhák és a gyermekcipők inflációját is vizsgálta: ezek a termékek 2-4 százalékkal drágultak 2023 júliusához viszonyítva. A tanszerek árai átlagosan 7 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg az iskolai étkezéssel kapcsolatos kiadások 8 százalékkal nőttek.

Az elemző ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy az iskolába járás költségei nem emelkedtek.

Kitekintve az Európai Unió más tagállamaira, az iskolakezdéshez szükséges papír- és rajzeszközök, illetve a gyermekruhák, gyermekcipők átlagosan 2-2,5 százalékkal drágultak tavaly júliushoz képest. Erdélyi Dóra megjegyezte:

Magyarország a gyermekruhák és gyermekcipők tekintetében a középmezőnyben van az uniós inflációs rangsorban, míg a papír- és rajzeszközök esetében az elsők között szerepel.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője kiemelte, hogy a magyar családok több iskoláztatási támogatási lehetőség közül is választhatnak. Például a nappali rendszerű nevelésben részesülő tanulók számára 2020 óta ingyenesek a tankönyvek, illetve a magyar állam a gyermekek életkorának megfelelően részleges vagy teljes étkeztetési támogatást is biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is már augusztusban kiutalja az állam a családoknak a szeptemberi családi pótlékot, vagyis a nyár utolsó hónapjában kétszer kapnak ilyen juttatást az érintettek.

Mindezeken kívül számos helyi önkormányzat is segíti, támogatja a szülőket az iskolakezdésben, leginkább pénzösszeg, utalvány vagy tanszercsomag formájában. Ezek a támogatások 5 és 20 ezer forint között alakulnak az adott önkormányzat lehetőségeitől függően. Fontos tudni azt is, hogy

a szülők egészségpénztári, illetve munkáltatói támogatásokat is igényelhetnek.

A költségek ellenére sok szülőnek nagy terhet vesz le a válláról a tanévkezdés, mert a nyári szünet idején számos családban nagyon nehezen lehet megoldani a gyermekek felügyeletét, a táborok pedig nem mindenki számára megfizethetők – mondta Erdélyi Dóra.

A tanulmányból kiderül az is, hogy az Európai Unióban a nyugat-európai országokban kapják a legrövidebb nyári szünetet a diákok, például Németországban, Franciaországban vagy Dániában kevesebb mint nyolc hétig tart a vakáció. Ezzel szemben Dél-Európában jóval többet pihenhetnek az iskolások: Görögországban, Olaszországban vagy Portugáliában több mint tizenkét hét a nyári szünet. Hazánkban európai uniós viszonylatban viszonylag hosszúnak számít a szünidő, idén ez 72 napot, összesen tíz hetet tett ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés igazgatóhelyettese egy interjúban elárulta, mi lehet az orosz mesterterv – számolt be az Ukroinform. Kijev információi szerint az orosz vezetés előkészíti a terepet, hogy a szeptemberi választásokat követően mozgósítást rendeljenek el. Ez adja meg a lehetőséget 2027 lején egy nagyméretű offenzívához, de ennek egyelőre nem láthatóak a jelei a határ mentén. Oroszország ismét következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát, miután értesülések szerint brit gyártmányú drónokat vetettek be oroszországi célpontok ellen. Moszkva évek óta hasonló figyelmeztetésekkel reagál a nyugati fegyverszállításokra, a konkrét válaszlépések azonban eddig többnyire elmaradtak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×