Infostart.hu
eur:
384.95
usd:
328.37
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Virus prevention: a cute girl wearing a protective face masks goes to school with her mother.
Nyitókép: Getty Images/ FreshSplash

Mennyibe kerül idén az iskolakezdés? – hazai és európai körkép

A gyermekruhák és a gyermekcipők 2-4, a tanszerek 7 százalékkal drágultak, míg az étkeztetéssel kapcsolatos költségek 8 százalékkal emelkedtek egy év alatt – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Erdélyi Dóra arról is beszélt, hogy a magyar szülők terheit számos állami és önkormányzati iskoláztatási támogatás könnyítheti meg.

Szeptember 2-án, hétfőn több mint 1 millió 900 ezer iskoláskorú gyermeknek csengetnek be a 2024/2025-ös tanévre Magyarországon. Az iskolakezdés a családi kasszákat is megterheli. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány annak járt utána, mekkora költségekkel kell számolniuk a szülőknek, illetve összevetették a hazai helyzetet az Európai Unió más országaiban tapasztalt lehetőségekkel.

Az elemzés készítője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: összességében megállapítható, hogy idén többe kerül az iskolakezdés a magyar családoknak, mint tavaly, de azért nem emelkedtek kirívó mértékben a költségek. Ennek főként az az oka, hogy a 2023-as évhez képest jelentősen lassult az idei tanévkezdésre az egyes iskolai felszerelések, szolgáltatások inflációja. A tanulmány többek közt a gyermekruhák és a gyermekcipők inflációját is vizsgálta: ezek a termékek 2-4 százalékkal drágultak 2023 júliusához viszonyítva. A tanszerek árai átlagosan 7 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg az iskolai étkezéssel kapcsolatos kiadások 8 százalékkal nőttek.

Az elemző ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy az iskolába járás költségei nem emelkedtek.

Kitekintve az Európai Unió más tagállamaira, az iskolakezdéshez szükséges papír- és rajzeszközök, illetve a gyermekruhák, gyermekcipők átlagosan 2-2,5 százalékkal drágultak tavaly júliushoz képest. Erdélyi Dóra megjegyezte:

Magyarország a gyermekruhák és gyermekcipők tekintetében a középmezőnyben van az uniós inflációs rangsorban, míg a papír- és rajzeszközök esetében az elsők között szerepel.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője kiemelte, hogy a magyar családok több iskoláztatási támogatási lehetőség közül is választhatnak. Például a nappali rendszerű nevelésben részesülő tanulók számára 2020 óta ingyenesek a tankönyvek, illetve a magyar állam a gyermekek életkorának megfelelően részleges vagy teljes étkeztetési támogatást is biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is már augusztusban kiutalja az állam a családoknak a szeptemberi családi pótlékot, vagyis a nyár utolsó hónapjában kétszer kapnak ilyen juttatást az érintettek.

Mindezeken kívül számos helyi önkormányzat is segíti, támogatja a szülőket az iskolakezdésben, leginkább pénzösszeg, utalvány vagy tanszercsomag formájában. Ezek a támogatások 5 és 20 ezer forint között alakulnak az adott önkormányzat lehetőségeitől függően. Fontos tudni azt is, hogy

a szülők egészségpénztári, illetve munkáltatói támogatásokat is igényelhetnek.

A költségek ellenére sok szülőnek nagy terhet vesz le a válláról a tanévkezdés, mert a nyári szünet idején számos családban nagyon nehezen lehet megoldani a gyermekek felügyeletét, a táborok pedig nem mindenki számára megfizethetők – mondta Erdélyi Dóra.

A tanulmányból kiderül az is, hogy az Európai Unióban a nyugat-európai országokban kapják a legrövidebb nyári szünetet a diákok, például Németországban, Franciaországban vagy Dániában kevesebb mint nyolc hétig tart a vakáció. Ezzel szemben Dél-Európában jóval többet pihenhetnek az iskolások: Görögországban, Olaszországban vagy Portugáliában több mint tizenkét hét a nyári szünet. Hazánkban európai uniós viszonylatban viszonylag hosszúnak számít a szünidő, idén ez 72 napot, összesen tíz hetet tett ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Von der Leyen ebben látja a legnagyobb biztonsági garanciát 2026 végére

Talán az eddigi leghatározottabb állásfoglalást tette az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról, hogy Ukrajnának igenis mihamarabb csatlakoznia kell az unió kötelékébe. Az év végi kijelentést nem sokkal az ukrán elnök Donald Trumppal folytatott találkozója után tette meg, azonban annak megvalósulásához erős amerikai nyomásra is szükség lesz, különösen, ha az évzáró EU-csúcs tapasztalataiból indulunk ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×