Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Old flight information display system. Split-flap (or just flap) display. Often used as a public transport timetable in airports or railway stations. Moscow, Budapest, Bucharest.
Nyitókép: Cylonphoto/Getty Images

Még egy akcióterv jön: fájdalmas bírságot kaphatnak a késések miatt a légitársaságok

A légi forgalomban állandósuló járatkésések miatt akciótervet kér a kormány a légiközlekedés szereplőitől, de közben bírságolásra szólítja fel a fogyasztóvédelmi hatóságot.

A kormány a légi közlekedésben tapasztalható késések miatt azt várja el a légi közlekedés valamennyi szereplőjétől, beleértve a HungaroControlt is, hogy készítsenek akciótervet, minden információt folyamatosan biztosítsanak az utasoknak, a földi kiszolgálás pedig radikálisan gyorsítsa a folyamatokat – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Gulyás Gergely elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóságot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően arra utasítja a kormány, hogy a lehető legszigorúbban járjon el a jelentős késések esetén, és "szabjon ki minden egyes esetben jelentős, fájdalmas bírságokat". Jelezte: pillanatnyilag 12 hatósági eljárás van folyamatban 2024. június 21. és július 1-je közötti járatindulások miatt.

"A késések több mint 60 százaléka a légitársaságok hibájára vezethető vissza, ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a légitársaságnak fájdalmas, komoly kárt okozó bírságot szabjon ki. Nem látunk más lehetőséget arra, hogy egész egyszerűen ne érje meg kockáztatni" – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a késések egy része abból adódik, hogy rekordokat dönt az utasok és így a járatok száma is, de szerinte ez nem ok arra, hogy hosszú órákat kelljen a utasoknak várni, arra pedig végképp nem, hogy ilyen helyzetekben ne kapjanak meg minden információt a légitársaságtól. A miniszter szerint a fő probléma az, hogy nagyon feszített a menetrend, túl rövidek a fordulási idők, amely alatt a repülőtereken az utasoknak ki- és beszállniuk kell, és emiatt borítékolhatók a jelentősebb késések.

A kormány szerint jól körülhatárolható oka van a légitársaságok késéseinek, és azt nem tartja vis maior oknak, hogy nem tudnak műszaki hiba esetén cseregépet biztosítani a társaságok, de például az időjárási tényezőkről érthetően nem tehetnek a cégek – ismertette Gulyás Gergely. A fogyasztóvédelmi eljárásokról azt mondta, nem koncepciós eljárásokra kell készülni, mindig megvizsgálják a körülményeket, annak fényében hoznak majd döntéseket.

A kormányzati lépés előzménye, hogy az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a budapesti járatokat érintő késések, volt olyan eset, amikor több mint 24 órát kellett várniuk az utasoknak arra, hogy elinduljon a gépük, előfordult, hogy még a fedélzeten ülve kellett órákat eltölteniük ahhoz, hogy felszállhasson a járatuk. A problémák már a labdarúgó Európa-bajnokság elején jelentkeztek, amikor a magyar válogatott mérkőzéseire igyekvő szurkolók maradtak le a járatkésések miatt a németországi meccsekről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×