"Az asszisztált öngyilkosság büntetőjogi tilalma, beleértve annak alkalmazását bármely személyre, aki segít a kérelmezőnek az aktív eutanázia igénybevételében külföldön, nem aránytalan. Az alperes állam (Magyarország) nem lépte túl a mérlegelési jogkörét" - hangsúlyozta az ítélet indoklásában a testület.

A 24.hu cikkében emlékeztet rá: Karsai Dániel tavaly szeptember végén, a Facebook-oldalán tudatta, hogy egy évvel korábban gyógyíthatatlan ALS-t diagnosztizáltak nála. Egyúttal közölte, hogy „mivel személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot”, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is.

Karsai szerint a mostani magyar szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. Kérelmével az volt a célja, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.

Az ügyet november 27-én és 28-án tárgyalták, az első napon szakértőket hallgattak meg, a második pedig nyilvános tárgyalás volt. Az Igazságügyi Minisztérium a tárgyalást követően közleményében azt írta, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánják legalizálni. Ez egybevágott a kormányzati kommunikációval és irányvonallal, Gulyás Gergely egy november eleji kormányinfón jobbulást kívánt neki, és azt üzente: bízni kell a csodában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter végül a héten meg is látogatta őt, és korábban így tett Sulyok Tamás államfő is, akitől azt kérte Karsai, nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket, de erre nemet mondott.

A kormány védekezése középpontjában az állt, hogy a bíróság korábban egy hasonló ügyben már döntött.

DianePretty brit állampolgár a központi mozgatóideg teljesen kifejlődött betegségében haldokolt, ez a kór gyógyíthatatlan. Bár az angol jog szerint az öngyilkosság nem bűncselekmény, a kérelmezőt betegsége megakadályozta abban, hogy azt egyedül kövesse el. Az öngyilkosságban közreműködés ugyanakkor már bűncselekménynek számít. Pretty 2001. december 21-én nyújtotta be panaszát az Bíróságához, melyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyére hivatkozott, köztük az élethez való jogra, a kínzás tilalmára, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra, valamint a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságra.

A bíróság végül valamennyi pontban úgy találta, hogy nem sértették meg az Egyezmény említett cikkelyeit. Az EJEB arra hivatkozott, hogy mindez azért nem jelent sérelmet, mert nincs egy általános konszenzus az Európa Tanács államai között, hogy azt tudná mondani, hogy engedjük meg, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.

Ennek mintájára ítélte meg úgy a kormány, hogy elutasító döntésnek kell születnie.

Karsai viszont úgy érvelt, ez egy 21 éves ítélet és azóta voltak életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi nagy döntések. A gyakorlat már nem ott áll, mint akkor véleménye szerint. Karsai Dániel egyébként népszavazást is kezdeményezett az eutanáziáról, de azt elkaszálták, pedig a Medián felmérése szerint tíz év alatt 38-ról 21 százalékra csökkent a halálba segítés teljes elutasítása.