Címke: eutanázia (37 cikk)

Az országban 2016-ban legalizálták a kegyes halált, és azóta is egyre emelkedett az igénybe vevők száma. Most először lassult a növekedés, de továbbra is sokan választják ezt a lehetőséget.

A briteknél a héten szavaz a parlament első lépcsőben az eutanáziáról. A kérdés megosztja a közvéleményt és a kormányt is. A támogatók az emberi méltóságot emlegetik, az ellenzők azt, hogy a betegek kényszert érezhetnek, hogy véget vessenek az életüknek.

Az alkotmányjogász szombaton hunyt el.

Csütörtökön és pénteken a budapesti Magyar Zene Házában csaknem kétszáz előadó várja az érdeklődőket, és olyan érdekes, fontos témákat tárgyalnak ki, mint például az orosz–ukrán háború, az eutanázia, az iskolai mobiltilalom, a kannabiszfogyasztás legalizálása, a sneaker kultúra vagy a mesterséges intelligencia fejlődése. A rendezvény alapítója, Böszörményi-Nagy Gergely az InfoRádióban elmondta: olyan minőségű és nyíltságú vitákat tartanak, amelyekre a mindennapokban egyszerűen nincs lehetőség.

Jogerőre emelkedett az az ítélet, amely szerint a magyar állam nem sértette meg a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász emberi jogait az aktív eutanázia megtagadásával. Az ügyről az InfoRádió készített összefoglalót.

Az ALS-ben szenvedő ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, beadványára most érkezett válasz.

Az Európai Emberi Jogok Bírósága ítéletében elutasította Karsai Dániel kérését.

A testület úgy ítélte meg, hogy a Kúria jogosan, az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően utasította vissza az ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász egyik népszavazási kérdését.

Az ALS betegséggel küzdő jogász csalódott, és alkotmányjogi panaszt készül előterjeszteni. Szerinte a Kúria kötelességgé tette az életet, azok számára is, akik szenvednek betegségük miatt.

Az alkotmányjogász állapota hetek óta rohamosan romlik, de nem gondol a halálra, és nem is fél tőle.

Március 28-án tüdőgyulladással került kórházba az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász.

A szlovén parlament nem szavazta meg az eutanáziáról szóló törvényjavaslatot, mindössze kilenc képviselő támogatta azt a 90 fős nemzetgyűlésben. A legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom népszavazás kiírását javasolja a kérdésben.

A parlament az életvégi döntésekről szóló politikai vitával folytatta munkáját hétfő este és éjjel. A vitanapot az ellenzék kezdeményezte a gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel alkotmányjogász esete kapcsán.

Karsai Dániel sorstársai csalódottságuknak adtak hangot a helyszínen, az NVB elnöke arra mutatott, hogy nem általában az eutanáziáról, hanem az asszisztált öngyilkosságról szóltak a benyújtott kérdések, ez pedig Alaptörvénybe ütközne.

A köztársasági elnök ígéretet tett arra, hogy átgondolja a haldokló férfi ügyét, és két hét múlva ismét tárgyalhatnak.

Legkorábban januárban, de sokkal valószínűbb, hogy csak februárban vagy márciusban lesz bírósági döntés Karsai Dániel ügyében, aki az amiotrófiás laterálszklerózis nevű, gyógyíthatatlan betegségben szenved, ezért még a teljes testi leépülése előtt szeretné kiharcolni az aktív eutanázia magyarországi bevezetését. A már mozgásképtelen és nehezen beszélő jogász otthonában, "Az élet jog, nem kötelesség” feliratú pólóban adott interjút az InfoRádiónak.

A fő kérdés, hogy mi az a már nem méltányolható szenvedés, ami miatt a beteg szempontjai fölülírhatják az életpárti jogi kereteket – mondta az InfoRádióban Mina András orvos-jogász.

Az orvos lelkiismereti okból megtagadhat bármilyen beavatkozásban való részvételt. Erre Magyarországon az egészségügyi törvény ad lehetőséget – mondta az InfoRádióban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának újonnan megválasztott elnöke. Kereszty Éva hozzátette: a MOK-nak nincs egységes állásfoglalása az eutanáziáról, ugyanakkor aktívan részt vesz az arról folytatott társadalmi párbeszédben.

Az aktív eutanáziáról rendezne politikai vitát az Országgyűlésben a Párbeszéd. A téma azért került elő, mert egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő magyar jogász, Karsai Dániel az uniós bírósághoz fordult ezért a lehetőségért. A per hétfőn kezdődött meg Strasbourgban.

A kétharmados többségnek jelen esetben semmi köze a pártpolitikai törésvonalakhoz.