eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az EU-tagországok közlekedési minisztereinek találkozóján Prágában 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Vitézy Dávid szerint a Főváros kiárusítja a családi ezüstöt Kelenföldön

Vitézy Dávid úgy véli, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kelenföldi kollégium épületének kiárusítása nem sokban különbözik a kormány által Rákosrendezőre tervezett maxi-Dubaj-projekttől. Szerinte vissza kellene vonni a pályázatot, vagy bérlakásokat építeni a helyén irodaház helyett.

Az Index vette észre Vitézy Dávid bejegyzését a közösségi médiában: „A kelenföldi kollégiumépületre kifeszített óriásreklámról írt posztomra sok reakciót kaptam, melyek azt feszegetik: miért is eladó ez az épület?

A kollégium a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, hosszú évek óta üresen áll, április 18-ig várják az ajánlatokat. A hirdetésben szerint a “kerületi építési szabályzat (...) különlegesen szélesre tárja az Ingatlanon megvalósítható rendeltetések körét, ipari – logisztikai rendeltetések kivételével gyakorlatilag bármilyen más funkció megvalósítását lehetővé teszi.”.

Valóban felmerül a kérdés: miért árusítja ki itt ezt a területet bármiféle szociális vagy hasznosítási szempont érvényesítése nélkül a Főváros vezetése?

Mennyiben más gyakorlat ez, mint a kormány által gründolt Maxi-Dubaj, ahol az egyik jogos kritika, hogy az állam miért nem írja elő megfizethető lakások építését a területen?

Erre ugyanis itt is lenne lehetőség: a Főváros minden további nélkül bevonhatna ingatlanfejlesztőt úgy is, hogy kiköti, mi épülhet itt. Például előírja, hogy legyen itt kollégium, ha már a Diákváros elgáncsolása ellen annyiszor tiltakoztak joggal. Vagy azt, hogy legyenek itt megfizethető bérlakások, ami egyébként a főpolgármester programjának egyik ígérete volt, mégsem történt érdemi előrelépés. Vagy legyenek itt szolgálati lakások ápolók, tanárok, szociális dolgozók számára - ami fontos hiányzó elem a budapesti lakáspolitikában.

Ha a kormányt joggal kritizáljuk, mert arab befektetőknek kiárusítja a város aranytartalékát Rákosrendezőn, azt is vegyük észre, amikor épp a Főváros árusítja ki a családi ezüstöt Kelenföldön.

Budapesten az átlagos albérleti árak sokkal nagyobb ütemben nőnek, mint ahogy a fizetések emelkednek, mára átlépték a havi negyedmillió forintot. Családok ezért kényszerülnek az agglomerációba, míg fiatalok tízezrei ragadnak otthon a szüleiknél, mert esélyük sincs önálló lakásba költözni.

Ha ezen változtatni szeretnénk, az ilyen telkeket nem szabadna az önkormányzati ciklus utolsó heteiben egy újabb irodaház kedvéért gyorsan eladni. A magánbefektetőket inkább új kollégium vagy megfizethető lakások építésére lehetne bevonni. Éppen ezért azt javaslom, vonja vissza ezt a pályázatot a Főváros vezetése.”

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×