Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
316.95
bux:
130401.49
2026. február 10. kedd Elvira
Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az EU-tagországok közlekedési minisztereinek találkozóján Prágában 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Vitézy Dávid szerint a Főváros kiárusítja a családi ezüstöt Kelenföldön

Vitézy Dávid úgy véli, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő kelenföldi kollégium épületének kiárusítása nem sokban különbözik a kormány által Rákosrendezőre tervezett maxi-Dubaj-projekttől. Szerinte vissza kellene vonni a pályázatot, vagy bérlakásokat építeni a helyén irodaház helyett.

Az Index vette észre Vitézy Dávid bejegyzését a közösségi médiában: „A kelenföldi kollégiumépületre kifeszített óriásreklámról írt posztomra sok reakciót kaptam, melyek azt feszegetik: miért is eladó ez az épület?

A kollégium a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, hosszú évek óta üresen áll, április 18-ig várják az ajánlatokat. A hirdetésben szerint a “kerületi építési szabályzat (...) különlegesen szélesre tárja az Ingatlanon megvalósítható rendeltetések körét, ipari – logisztikai rendeltetések kivételével gyakorlatilag bármilyen más funkció megvalósítását lehetővé teszi.”.

Valóban felmerül a kérdés: miért árusítja ki itt ezt a területet bármiféle szociális vagy hasznosítási szempont érvényesítése nélkül a Főváros vezetése?

Mennyiben más gyakorlat ez, mint a kormány által gründolt Maxi-Dubaj, ahol az egyik jogos kritika, hogy az állam miért nem írja elő megfizethető lakások építését a területen?

Erre ugyanis itt is lenne lehetőség: a Főváros minden további nélkül bevonhatna ingatlanfejlesztőt úgy is, hogy kiköti, mi épülhet itt. Például előírja, hogy legyen itt kollégium, ha már a Diákváros elgáncsolása ellen annyiszor tiltakoztak joggal. Vagy azt, hogy legyenek itt megfizethető bérlakások, ami egyébként a főpolgármester programjának egyik ígérete volt, mégsem történt érdemi előrelépés. Vagy legyenek itt szolgálati lakások ápolók, tanárok, szociális dolgozók számára - ami fontos hiányzó elem a budapesti lakáspolitikában.

Ha a kormányt joggal kritizáljuk, mert arab befektetőknek kiárusítja a város aranytartalékát Rákosrendezőn, azt is vegyük észre, amikor épp a Főváros árusítja ki a családi ezüstöt Kelenföldön.

Budapesten az átlagos albérleti árak sokkal nagyobb ütemben nőnek, mint ahogy a fizetések emelkednek, mára átlépték a havi negyedmillió forintot. Családok ezért kényszerülnek az agglomerációba, míg fiatalok tízezrei ragadnak otthon a szüleiknél, mert esélyük sincs önálló lakásba költözni.

Ha ezen változtatni szeretnénk, az ilyen telkeket nem szabadna az önkormányzati ciklus utolsó heteiben egy újabb irodaház kedvéért gyorsan eladni. A magánbefektetőket inkább új kollégium vagy megfizethető lakások építésére lehetne bevonni. Éppen ezért azt javaslom, vonja vissza ezt a pályázatot a Főváros vezetése.”

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×