Infostart.hu
eur:
349.71
usd:
301.57
bux:
138253.6
2026. június 16. kedd Jusztin
Feiszal bin Farhán asz-Szaúd szaúd-arábiai külügyminiszter a Dohai Fórum elnevezésű nemzetközi konferencia megnyitóján a katari fővárosban 2022. március 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Nusad Szekkajil

Szaúdiak: "Gáza szétmorzsolása szükségtelen"

Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, míg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére - jelentette ki a szaúdi külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap este adásba került interjújában.

A Gázai övezet háború utáni újjáépítésével kapcsolatban Feiszal bin Farhán Ál Szaúd a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmából adott interjújában azt mondta, ha sikerül olyan egyezségre jutni, mely után a felek "nem ugyanebben a helyzetben találják magukat", akkor "bármiről lehet beszélni".

"De ha csupán visszatérünk az október 7. előtti status quóhoz, úgy, hogy az újabb, a mostanihoz hasonló helyzethez vezet, mint az már megtörtént, akkor nem ülünk tárgyalóasztalhoz" - jelentette ki. Elmondta továbbá, hogy Rijád legfontosabb célja a feszültségcsökkentés és a civilek védelme.

"Azt látjuk, hogy Izrael szétmorzsolja Gázát és az övezetben élő civileket" - fogalmazott a tárcavezető - "Ez teljes mértékben szükségtelen, abszolúte elfogadhatatlan, ennek azonnal véget kell vetni"- szögezte le.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta egy esetleges palesztin állam megalakulását,

a Gázai övezetet pedig a harcok végeztével határozatlan idejű katonai felügyelet alá vonná.

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket.

Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. A palesztinok a saját államukat az 1967-es határok között, a Gázai övezettel együtt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal akarják megalakítani,

ám az erről szóló tárgyalási folyamat csaknem 15 éve megszakadt.

A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, több mint 3000 megsebesült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben.

Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret. Az ENSZ adatai szerint már legkevesebb 1,7 millió gázai - az övezetben élők több mint 80 százaléka - menekült el otthonából.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" c. tanulmányban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×