Infostart.hu
eur:
362.65
usd:
322.28
bux:
144928.72
2026. október 16. péntek Gál
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felvonja hazája zászlaját Sztyepanakertben, azeri nyelven Khankendiben, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de egyoldalúan kikiáltott, örmények lakta Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában 2023. október 15-én. Aliyev Hegyi-Karabahba látogatott, miután az Azerbajdzsán által indított szeptember 19-i villámoffenzíva eredményeképpen országa visszanyerte a teljes ellenőrzést a szakadár terület fölött.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: újabb lappangó konfliktus léphet „forró fázisba”

Azerbajdzsán elnöke felvonta országa lobogóját Hegyi-Karabah központjában. „Visszavettük a földünket” – jelentette ki Ilham Aliyev, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán 20 éve vár erre a pillanatra. De miért adta fel Örményország ezt a területet, és van-e még vitatott terület a két állam között? A posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük.

Örményország már 2020-ban elvesztette Hegyi-Karabahot, ami most azért kerülhetett ennyire könnyen Azerbajdzsán kezére, mert Oroszország az ukrán háborúval van elfoglalva – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: az örmények egyedüli reménye Oroszország lehetett, hiszen olyan ellenséges államokkal van körülvéve, amelyekkel évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolata.

Bár Moszkva 2020-ban sem állt ki, védte meg Örményországot, akkor még úgy tűnt, hogy orosz békefenntartók révén Karabah esetleg megmaradhat valamilyen felfüggesztett státuszban, részint örmény befolyás alatt. Ez a remény foszlott szerte 2023-ban, elsősorban azért, mert

Oroszország teljesen az ukránokkal vívott háborúval van elfoglalva, és nincsenek fölösleges erőforrásai, és nem is kívánt belemenni egy potenciális konfliktusba Azerbajdzsánnal és szövetségesével, Törökországgal

– magyarázta a posztszovjet térség szakértője. „Noha békefenntartók voltak Karabah területén, semmilyen módon nem akadályozták meg Azerbajdzsán katonai műveleteit; lényegében feladták azt a területet.”

Bendarzsevszkij Anton szerint lehet még egy konfliktuszóna Azerbajdzsán és Örményország között, a Nahicseván Autonóm Köztársaság, ami egy azeri exklávé, területileg elkülönül az anyaországtól, hiszen kettejük közé beékelődik Örményország déli része. Könnyen lehet, hogy Baku most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy valamilyen módon folyosót vágjon a nahicseváni területekhez az örmény részeken keresztül – fogalmazott az Oeconomus szakmai igazgatója.

„Van egy ilyen lappangó konfliktus is a két ország között, ami akár »forró fázisba« is léphet a következő időszakban.”

Örményország számára Hegyi-Karabah elvesztése óriási tragédia, hiszen ez a terület jogilag ugyan régóta Azerbajdzsán része, de az örmények már ezer éve ott élnek és emlékhelyeik, templomaik vannak ott – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×