Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök felvonja hazája zászlaját Sztyepanakertben, azeri nyelven Khankendiben, az Azerbajdzsánhoz tartozó, de egyoldalúan kikiáltott, örmények lakta Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában 2023. október 15-én. Aliyev Hegyi-Karabahba látogatott, miután az Azerbajdzsán által indított szeptember 19-i villámoffenzíva eredményeképpen országa visszanyerte a teljes ellenőrzést a szakadár terület fölött.
Nyitókép: MTI/EPA

Bendarzsevszkij Anton: újabb lappangó konfliktus léphet „forró fázisba”

Azerbajdzsán elnöke felvonta országa lobogóját Hegyi-Karabah központjában. „Visszavettük a földünket” – jelentette ki Ilham Aliyev, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán 20 éve vár erre a pillanatra. De miért adta fel Örményország ezt a területet, és van-e még vitatott terület a két állam között? A posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük.

Örményország már 2020-ban elvesztette Hegyi-Karabahot, ami most azért kerülhetett ennyire könnyen Azerbajdzsán kezére, mert Oroszország az ukrán háborúval van elfoglalva – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: az örmények egyedüli reménye Oroszország lehetett, hiszen olyan ellenséges államokkal van körülvéve, amelyekkel évtizedek óta nincs diplomáciai kapcsolata.

Bár Moszkva 2020-ban sem állt ki, védte meg Örményországot, akkor még úgy tűnt, hogy orosz békefenntartók révén Karabah esetleg megmaradhat valamilyen felfüggesztett státuszban, részint örmény befolyás alatt. Ez a remény foszlott szerte 2023-ban, elsősorban azért, mert

Oroszország teljesen az ukránokkal vívott háborúval van elfoglalva, és nincsenek fölösleges erőforrásai, és nem is kívánt belemenni egy potenciális konfliktusba Azerbajdzsánnal és szövetségesével, Törökországgal

– magyarázta a posztszovjet térség szakértője. „Noha békefenntartók voltak Karabah területén, semmilyen módon nem akadályozták meg Azerbajdzsán katonai műveleteit; lényegében feladták azt a területet.”

Bendarzsevszkij Anton szerint lehet még egy konfliktuszóna Azerbajdzsán és Örményország között, a Nahicseván Autonóm Köztársaság, ami egy azeri exklávé, területileg elkülönül az anyaországtól, hiszen kettejük közé beékelődik Örményország déli része. Könnyen lehet, hogy Baku most elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy valamilyen módon folyosót vágjon a nahicseváni területekhez az örmény részeken keresztül – fogalmazott az Oeconomus szakmai igazgatója.

„Van egy ilyen lappangó konfliktus is a két ország között, ami akár »forró fázisba« is léphet a következő időszakban.”

Örményország számára Hegyi-Karabah elvesztése óriási tragédia, hiszen ez a terület jogilag ugyan régóta Azerbajdzsán része, de az örmények már ezer éve ott élnek és emlékhelyeik, templomaik vannak ott – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×