Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
334.78
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

"Tudjuk jól" - a guruló dollárok volt a téma a köztévében

"Tudjuk jól, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisztereinek hálója részesedett ebből a pénzből. Egész egyszerűen abszurd az az állítás, hogy egy ember véletlenül a választások után kikotyogta, hogy kapott külföldről négymilliárd forintot" - hangzott el az állami tévében. Lánczi Tamás vendége Nagy Attila Tibor politikai elemző, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt.

A műsorban a téma az volt, hogy májusig szigorítanának a kormánypártok a kampányszabályokon és a választási jelölő szervezetek finanszírozásán a kormánypártok, annak érdekében, hogy a guruló dollárok néven elhíresült ügyhöz hasonló botrány ne történhessen meg.

Az új szabályozás lényegében lehetetlenné tenné, hogy magyarországi jelölő szervezetek külföldi támogatást fogadhassanak el. Lánczi Tamást ezzel kapcsolatban az érdekelte, vajon ez eddig miért nem így volt.

Mráz Ágoston Sámuel szerint minden demokrácia alapelve, hogy a nép döntését ne befolyásolják külföldről se pénzzel, se mással. Az adótörvények példáját hozta fel. Mint mondta, amikor a jogalkotó rájön, hogyan játsszák ki az adózási szabályokat, akkor változtatnak azokon.

Nagy Attila Tibor úgy vélekedett, az új tervezet célja, hogy a civil szervezetek se fogadhassanak el külföldi támogatást, amelyek, mint köztudott, önkormányzati választásokon is indulhatnak.

A politológus szerint

nem sikerült bizonyítani a visszaélést, tehát azt, hogy a tavalyi kampányban, a Márki-Zay Péter-féle MMM mozgalmat kivéve, külföldi pénz jutott volna hazai párthoz.

Nagy Attila Tibor szerint nehéz lenne megmondani, hogy ebből mit tudtak a baloldali pártokban. Mint mondta, a pártvezetők és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt között feszült volt a kapcsolat végig a kampány alatt.

"Még azt is el tudom képzelni, hogy a pártok vezetői nem tudtak, arról hogy az MMM-hez és a különböző más szervezetekhez - például a DatAdathoz - pénzek jutottak " - vélekedett.

"Ebbe a kampányba a pártok is tettek be pénzt" - mutatott rá Lánczi Tamás, hozzátéve: valamiféle elszámolást kellett, hogy kérjenek Márki-Zay Pétertől.

Nagy Attila Tibor úgy érvelt, hogy a baloldali pártok nem voltak érdekeltek Márki-Zay Péter győzelmében, ezért elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt nem avatta be őket akkor abba, hogy a különböző szervezetek mintegy négymilliárd forintot kaptak. Igaz, hozzátette, nem tudja kizárni ennek ellenkezőjét sem.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a tényekkel ellentétes az a Nagy Attila Tibor által előadott történet, hogy Márki-Zay Péter titokgazdaként ült négymilliárd forinton.

"Tudjuk jól, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisztereinek hálója részesedett ebből a pénzből. Egész egyszerűen abszurd az az állítás, hogy egy ember véletlenül a választások után kikotyogta, hogy kapott külföldről négymilliárd forintot" - húzta alá.

Horváth József szerint a probléma sokkal mélyebb annál kérdésnél, hogy külföldről finanszíroztak-e magyar pártokat a kampányban. Szerinte négymilliárd forint még az Egyesült Államokból is szabad szemmel látható összeg. A szakértő felidézte Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus azon szavait, miszerint amerikai tanácsadók munkáját is igénybe vették a kampányban.

"Tehát van amerikai pénz, itt vannak az amerikai tanácsadók, és úgy tűnik nekem, hogy vannak tisztázatlan hátterű politikusok a magyar politikai életben, akikről a választók, és szerintem még a szakmai szervezetek sem tudják, hogy a megfelelő feddhetetlenségi papírokat ki lehet-e nekik adni" - összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×