Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Néhány iskola mégis megmenti az őszi szünetet

A legtöbb helyen elmarad, a tanárok és a diákok mindössze négy napot pihenhetnek október végén – ebből két nap hétvége.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végén jelentette be, hogy a megnövekedett energiaárak miatt úgy döntött a kormány, egy héttel hosszabb lesz a téli szünet – december 22. és január 8. között nem kell iskolába menni. Később az is kiderült, a téli szünetet az őszi szünet rovására hosszabbítják meg, a diákok október végén-november elején mindössze négy napig – október 29-én, 30-án, 31-én és november 1-jén – lehetnek otthon.

Gulyás Gergely azt is közölte: ha az iskolák úgy döntenek, hogy szeretnének őszi pihenőt, erre az időszakra tudják esetleg átcsoportosítani a saját hatáskörben elrendelhető tanítás nélküli munkanapokat. Igaz, ez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint problémás lehet, ugyanis éppen idén csökkentették a „szabadon felhasználható napok” számát az általános iskolákban.

Ezért dönthetett úgy a legtöbb iskola, hogy marad a négynapos „őszi szünet” – írja az Eduline, példaként említve a csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskolát, a Váci Juhász Gyula Általános Iskolát, az Eötvös József Gimnáziumot és a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumot is.

Más a helyzet a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium és a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium esetében, ahol az eredetileg tervezett őszi szünetre tanítás nélküli munkanapot rendeltek el, így

a teljes szünetet megtartják, vagyis október 29-től november 6-ig lehetnek otthon a diákok.

De van olyan intzémény is, például a Zalaegerszegi Izsák Imre Általános Iskola, ahol csak a november 2-i napot adta meg az iskola vezetése szünnapnak – teszi hozzá az oktatási szakportál.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×