Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Fotó: BKK

Helyükön a Lánchíd budai oroszlánjai, decemberben már közlekedni lehet a hídon – fotók, videó

Visszatértek az eredeti helyükre a Lánchíd budai hídfőit díszítő kőoroszlánok – számolt be weboldalán a BKK.

A budai hídfőket őrző, egyenként több mint 10 tonnás oroszlánszobrokat három teherautó segítségével visszatették a helyükre. Több mint egy évvel ezelőtti távozásukhoz hasonlóan a kőszobrokat daruval, három darabban emelték vissza a háromméteres gránittalapzatukra.

Az oroszlánok restaurálása több mint egy évig tartott. Ennek a munkának egyik érdekessége volt, amikor vegyszeres pakolásokat tettek azokra a felületekre – például a száj vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették az oroszlánok felületét.

A BKK kiemelte, hogy a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek.

Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része.

A pesti szobrok néhány héten belül követik a budai társaikat.

A Lánchíd felújítása a tervek szerint 2023-ban fejeződik be, de az útpálya már ez év végén elkészül.

Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában korábban azt mondta, eleinte csak a buszok használhatják a hidat, az autósok csak jövőre:

Az InfoRádió Puskár Anettet, az A-Híd Zrt kommunikációs vezetőjét kérdezte a szobrok visszahelyezése kapcsán, a beszélgetést alább meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×