eur:
396.04
usd:
369.62
bux:
70443.4
2024. június 25. kedd Vilmos
Children together at modern school
Nyitókép: Klaus Vedfelt/Getty Images

Szakértő: ne legyünk naivak, legalább konzultáljunk ügyvéddel

Jelentős változás lépett életbe a nemzetközi elemet tartalmazó családjogi perekben, vagyis amikor egy ügyben valamilyen tényező miatt nemcsak a magyar jogszabályok alkalmazása kaphat szerepet, hanem valamilyen más országnak a joga is. Ilyen lehet, ha a gyermeket az egyik szülő külföldön szeretné gondozni, ha a válófélben lévő pár egyik tagja külföldi, de adott esetben két magyar állampolgár külföldi tartózkodása esetén is felmerülhetnek ezek a kérdések. A részletekről Havas-Sághy Gábor ügyvéddel beszélgettünk.

Egy peres ügyben a nemzetközi elemet bármi jelentheti, ami az ügy megítélését a magyar bíróságon és a magyar jogrendszeren kívülre helyezi vagy helyezheti. Ez lehet a két fél különböző állampolgársága, két magyar fél külföldön tartózkodása – ideiglenesen vagy állandó jelleggel –, a gyermek(ek) állampolgársága, de akár egy olyan körülmény is, amit a legtöbb fél nem gondolna jelentősnek, például egy tartós külföldi kiküldetés – hívta fel a figyelmet Havas-Sághy Gábor ügyvéd.

Mint mondta, amikor a felek között vita alakul ki, a bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a joghatósága fennáll-e, magyarán az a bíróság eljárhat-e, és amennyiben igen, akkor milyen jogszabályt kell alkalmaznia. A nemzetközi elemeknél a (magyar) bíróságnak figyelemmel kell arra lennie, hogy nem minden esetben járhat el, illetve nem minden esetben a magyar jogszabályokat kell alkalmaznia. Természetesen előfordulhat olyan is, hogy egy nem magyar bíróság jár el, de magyar jogszabályokat kell alkalmaznia – jegyezte meg a szakértő. A helyzetet bonyolíthatja, ha például a kereseti kérelmek egyikét a magyar jogszabályok alapján kell elbírálnia a bíróságnak, míg egy másik kereseti kérelmet egy külföldi jogrend keretében kell megvizsgálnia. Tehát

nagyon összetetté tud válni egy viszonylag egyszerű bontóper, gyermekelhelyezési, tartásdíj-megállapítási peres eljárás is

– fogalmazott az ügyvéd.

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet szükség ügyvédi segítségre, Havas-Sághy Gábor elsőként is azt mondta, mindenki mérlegelje magában, hogy mennyire fontos az adott ügy. Emlékeztetett, ha lakást vásárol az ember, ami egy nagy értéket képvisel, akkor természetes számára, hogy ügyvédi segítséget vesz igénybe, habár a törvény is ezt írja elő. Egy gyermekelhelyezés, egy tartásdíjjal-, lakáshasználattal kapcsolatos jogvita ugyan összegszerűen lehet, hogy kisebb, de nyilván a legtöbb érintett számára legalább olyan fontos, mint egy lakás értéke – tette hozzá.

Kiemelendő azonban, még ha a két fél között kezdetben maximális egyezség van a tekintetben, hogy miként akarják rendezni a vitájukat, a vállalásukat, a gyermekkel való kapcsolattartást, a gyermek gondozását, nevelését, stb., évekkel később akkor is előállhat egy olyan helyzet, amire a felek korábban nem gondoltak.

Hiába a legjobb szándék a megállapodáskor, vitás esetek később még születhetnek

– mutatott rá a szakember.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ügyvédi munka nem a másik fél sárba tiprásáról és tönkretételéről szól, hanem az ügy jogszerű megoldásának elősegítéséről. „Azok a kollégák, akikkel együtt dolgozunk családjogi ügyekben, nagy többségben – nyilván bizonyos keretek között – megoldáspártiak. Azokat a megoldásokat keresik, amelyek mindkét félnek elfogadhatók, és a vita középpontjában álló gyermekek számára a legkevesebb terhet jelentik” – fogalmazott.

A fentiekből kiindulva Havas-Sághy Gábor szerint a legtöbb esetben legalább konzultálni érdemes egy ügyvéddel, aki segíteni tud abban, hogy megértsük az ügy nehézségeit, kockázatait, akár rövid, akár hosszú távon. Arról nem is beszélve, hogy

a családjogi ügyekben a felek tipikusan nem tartják be a jóhiszeműség feltételeit,

és sok esetben visszaélnek a másik (naiv fél) bizalmával, jegyezte meg. Tehát mindenképp érdemes felkeresni egy ügyvédet, ha nem is peres képviselet gyanánt, de legalább tanácsadásra, átbeszélni az ügyet, hogy mik lehetnek a fontos dolgok. Nem árt tudni: a peres eljárásokban olyan szigorú iratkezelési, formaisági és tartalmai követelmények vannak, ami egy olyan személy számára, aki nem szokta meg a bíróság nyelvezetét és az elvárt formakényszert, nagy nehézségeket fog jelenteni – tettet hozzá.

Egyértelmű változás jön

A változásokat illetően Havas-Sághy Gábor közölte: a korábbi Brüsszel IIa rendelet helyett a Brüsszel IIb lett az irányadó. Mint mondta, az érdemi változás jogtechnikailag jelentős, bár ebből az átlag jogkereső állampolgár nem fog sokat érzékelni, hiszen nem ez az egy rendelet az, ami kizárólag követendő. Ott van még az alkalmazandó jog esetén a Róma III. rendelet, illetőleg a magyar jogszabályok, továbbá a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló hágai egyezmény. Tehát sok minden van, amit figyelembe kell majd venni, de továbbra sem változik. Összességében

olyan szempontok kerülnek előtérbe, mint például a gyermekek meghallgatásának a kötelezettsége,

azaz nem elég az, hogy a gyermek vizsgálatát elvégzi egy szakember, hanem adott esetben a gyermeket magát is meg kell hallgatni és be kell vonni az eljárásba. Ez a lehetőség eddig viszonylag kötötten jelent meg, de ezentúl kifejezetten kötelezettsége lesz a bíróságnak a gyermek – „saját szintjén” történő – minél részletesebb bevonása.

A teljes interjú az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában hallgató meg (08.33-tól).

Címlapról ajánljuk

Csoboth Róbert fiáról, Kevinről: erre a gólra vártam tőle 18 éven keresztül

Csoboth Kevin soha nem fogja tudni azt mondani, hogy én mint szülő nem tettem érte meg mindent – mondta az InfoRádióban az édesapa. Csoboth Róbert beszélt fia pályafutásának kezdetéről, a nehézségekről és arról is, hogy a skótok elleni gól milyen kapukat nyithat meg előtte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.25. kedd, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×