INFORÁDIÓ
2022. június 27. hétfő
László

országgyűlés

alaptörvény-módosítás

szavazás

veszélyhelyzet

A Himnuszt éneklik az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Középen Áder János köztársasági elnök.

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását

Infostart

Az új szabály lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Fontos törvényjavaslatokról szavazott keddi ülésén az Országgyűlés. Elsőként a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításról voksoltak, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti.

Az előterjesztés egy része az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért az elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. A zárószavazáson az egységes törvényjavaslat minősített többséget igénylő pontjait 136 képviselő támogatta, 45 pedig ellene szavazott, és a módosítás további részei is 135:45 arányú támogatást kaptak.

A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnése után a szabályozási átmenet egyértelmű és kiszámítható legyen. Ez az előterjesztés is sarkalatosnak minősül, ezért a sarkalatos részek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges, ezt 136 képviselő támogatta, míg az egyszerű többséget igénylő részek 135 igent kaptak.

Magyarország alaptörvényének tizedik módosításáról is szavaztak a képviselők, ez lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata kellett, ezt biztosította is a kormánytöbbség:

  • 136-an voltak mellette és
  • 36-an voksoltak ellene.

A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.

Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.

A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

Napirend előtt

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: a kormány semmilyen eredményt nem tud felmutatni az infláció mérséklésében és abban sem, hogy a közalkalmazottak bére ne értéktelenedjen el. Áprilisban egyetlen hét alatt 10 százalékkal drágult a fehér kenyér, a trappista sajt 15 százalékkal – mondta. Az emberek jövedelme napról napra veszít az értékéből, különösen azoké, akik a fizetésük nagy részét élelmiszerre költik – jelentette ki. Azt mondta: 5 százalékra kellene csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, a közalkalmazottak bérét pedig inflációkövetővé kell tenni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára tévesnek ítélte, hogy politikai okokból lenne magasabb az infláció, az ugyanis az egész világot terheli, különösen Európát. Külső okokkal magyarázta az áremelkedést, például az unió elhibázott energiapolitikája miatt kialakult energiaválsággal.

Most jelenik meg a rezsicsökkentés igazi hozadéka, amelyet már tíz éve bevezetett a kormány – mutatott rá, hozzátéve: a kormány célja az is, hogy a fizetések, a nyugdíjak emelésével több jövedelemhez jussnak az emberek.

Lengyelországban magasabb az infláció, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az élelmiszerek áfáját 0 százalékra mérsékelték – hangsúlyozta.Helytelennek nevezte azt az állítást, hogy a közalkalmazottak körében az infláció a megélhetést veszélyeztetné.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi tárca az új kormányban, a környezetvédelem négy minisztériumhoz tartozik majd. Tudakolta, hogy tervezik-e a nemzeti parkok bővítését. Szólt az állatkínzásokról is. Azt a kérdést is feltette: miért nem figyelnek oda arra sem, hogy a beruházások ne tegyék tönkre a természeti környezetet? Szerinte az érintett államtitkárságnak nincs hatásköre kifogásolni a többi közt a Fertő-tavi beruházást sem.

Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára azt felelte: sajnálja, hogy a környezet- és állatvédelem az ellenzék számára politikai ügy, holott az egy szakkérdés. Kijelentette: 2020-ban 11,6 százalék volt a megújuló energiaforrás részaránya a közlekedésben, az unióban ezzel a hatodik legjobb eredményt adtuk. Jelentősen nőtt a bioüzemanyagok felhasznált mennyisége is - mondta. A kormány minden újszülött után tíz fát ültet – sorolta a programokat. Szerinte az állatvédelem terén sincs szégyenkezni valója a kormánynak.

Toroczkai László (Mi Hazánk) egy hétvégi, kerepesi verekedésről szólva azt javasolta a roma politikusoknak: ne azzal akarják helyreállítani a magyar-cigány együttélés problematikus viszonyait, hogy lovári nyelven szólalnak fel, és a nemzeten belül mesterségesen egy másik nemzetet akarnak létrehozni. Szerinte ehelyett most nekik kellene a leghangosabban képviselni, hogy "az ehhez a szubkultúrához tartozó csoportokat válasszák szét a cigányságtól".

Azt mondta még: a déli határ mellett is "háborús állapotok" vannak, ahol felfegyverzett bűnszervezetek szervezik az embercsempészetet. A migránsok a tavasz beköszöntével óriási károkat okoznak a mezőgazdaságban, de a szemétszedés is hatalmas költség – közölte, és támogatást kért mindezek elvégzéséhez. Azt kérte: a kormány tárgyaljon a szerb kormánnyal, hogy akadályozzák meg a migrációt.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára leszögezte: a rendőrség az ország valamennyi településén minden bűnözőcsoporttal szemben határozottan fellép, ahogy Kerepesen is eredményesen tette ezt.

A déli határ védelméről és a magyar–szerb kormányzati együttműködéséről szólva közölte: Pintér Sándor belügyminiszter rendszeresen találkozik szerb kollégájával, és áttekintik a fontos feladatokat. Közölte: a problémafelvetést jelezni fogja a miniszternek, és mivel kitűnő az együttműködés, elérik majd a célt.

Szabó Sándor (MSZP) felhívta arra a figyelmet, hogy az új kormányzati struktúrából hiányzik az önálló oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi minisztérium. Ha a kormány el akarja kerülni ezeknek a rendszereknek az összeomlását, cselekednie kell.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány eddig is arra törekedett, hogy a közszolgálatban dolgozókat megbecsülje. Bizakodását fejezte ki, hogy a magyar gazdaság lesz olyan erős, hogy ezt továbbiakban is meg tudják tenni. Ismertette az elmúlt időszak béremeléseit, majd elmondta, van még feladatuk, folytatni kell a béremelést az orvosoknál, az ápolóknál, a szociális dolgozóknál és a tanároknál.

Fekete-Győr András (Momentum) véleménye szerint a még hivatalba sem lépett kormánynak máris sikerült megfenyegetnie a kisvállalkozókat, a kiskereskedelemben dolgozókat és a magyar civileket. Hozzátette: a jó kormányzásnak arról kellene szólnia, hogy kiszámítható, békés életet élhet minden törvénytisztelő polgár, legyen az bal- vagy jobboldali, civil vagy közszolga, vállalkozó vagy alkalmazott.

A miniszteri meghallgatásokra utalva kifogásolta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter homályosan beszélt a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos változásokról. Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter magyar áruházláncokat szorgalmazott, ezzel megint fenyegetnek egy százezres munkavállalói tömeget. Szerinte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a civilek vegzálásáról és a háborús propaganda elleni fellépésről beszélt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy Orbán Viktor teljesen egyértelmű vállalásokat tett a következő időszakra: megőrzik a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést, a teljes foglalkoztatást és a nyugdíjak reálértékét. Jelezte azt is, hogy elítélik az orosz agressziót és segítik az ukrán menekülteket. A gazdasági válságról szólva azt mondta, a magyar kormány nem akarja, hogy annak a háborúnak az árát, amit nem a magyar emberek kezdtek és nem értenek vele egyet, a magyar emberek fizessék meg.

Brenner Koloman (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet az EU OECD-tagállamai közül a magyar pedagógusok bére a legalacsonyabb. Hozzátette: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat átfogó elemzése szerint az összes oktatási mutató romlott az elmúlt évtizedben. A pedagógusokról azt mondta, kiemelkedően magas munkaterhelés mellé kiemelkedően alacsony bér jár.

Rétvári Bence államtitkár válaszában élesen vitatta a képviselő szavait a magyar oktatás teljesítményéről. Szerinte a politikus az egész magyar oktatási rendszert minősítette le. Az államtitkár több kutatást is idézett, amelyek szerinte azt mutatják, hogy Magyarország az átlagot hozza, vagy annál jobbak az eredményei az oktatásban. Beszámolt arról is, hogy míg a korábbi mérések szerint 26 százalékos mértékben határozta meg a diák teljesítményét a családi háttér, most ez az arány 19,1 százalék.

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború egy humanitárius válságot is okozott, amelynek során már több mint 700 ezer menekült érkezett Magyarországra. A magyar emberek, a kormány és a karitatív szervezetek szinte egy emberként segítik a háborús menekülteket. Hangsúlyozta az eddigi intézkedések nem csupán a menekülők megsegítésére korlátozódnak, hanem az Ukrajnában maradtak érdekében is komoly lépéseket tettek.

Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy egyes külföldi és magyarországi baloldali politikusok, valamint a liberális nyugati média támadja és lejáratja Magyarországot – mondta a képviselő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kiemelte, hogy egy háború súlyos biztonsági kockázatokat jelent a szomszédos országoknak. Magyarország ezért is érdekelt abban, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen, Magyarország a béke pártján áll – szögezte le.

A kormány legfontosabb kötelessége az, hogy garantálja Magyarország és a magyar emberek biztonságát, Magyarország ezért nem szállít fegyvereket, és ezért nem enged át a területén keresztül fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába – érvelt Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy a kedd reggeli adat szerint Ukrajnából 724 ezer 639 ember érkezett, Magyarország pedig minden menekültet beengedett és róluk gondoskodott is.

Külön hangsúlyozta, hogy Magyarország vállalja egy iskola és egy kórház újjáépítését Kijev megyében, létszámbeli korlátozás nélkül lát el sebesült ukrán katonákat, valamint vállalja 130 gyermek speciális kórházi ellátását. Magyarország szintén vállalja, hogy a belső menekültek lakhatásának elősegítéséért nagy mennyiségű mobil lakóház szállít ki, és ösztöndíjat ad a hazai egyetemeken ezer olyan ukrajnai fiatalnak, akiknek a háború miatt megszakadtak a tanulmányai.

Győrffy Balázs (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál május 20-án országos választásokat tartottak. A politikus hangsúlyozta, hogy mintegy 79 ezren, közel 70 százalékkal többen adták le a voksukat, mint legutóbb. A 18,5 százalékos részvétel pedig szinte egyedülállóan magas az Európai Unióban.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány és az Agrárminisztérium mindig hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében. A kormány soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak, 2027-ig várhatóan 4265 milliárd forint fordítható a hazai agrárium és az élelmiszeripar megerősítésére, a vidéki területek versenyképességének javítására. Az államtitkár hangsúlyozta, az eredményekben komoly szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

Vlagyimir Putyin elutazik

Az orosz elnök a jövő héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogatva az ukrajnai háború...
×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018