Az Országgyűlés alakuló ülését megelőző héten a pártok két egymást követő egyeztetésen sem tudtak megállapodni a parlamenti tisztségek, és azokon belül a bizottsági és jegyzői helyek elosztásáról, ezért azokra a Kövér László házelnök tett javaslatot, amelyről Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a következőket mondta: „Korrektnek, mandátumarányosnak és fairnek tartjuk, egyéb kommunikációs mérkőzésben pedig nem tartjuk szükségesnek, hogy részt vegyünk.
Ha a hat baloldali frakcióból öt frakcióvezető nem érzi úgy, hogy jelen kell lenni egy ilyen megbeszélésen, akkor talán utána ne emeljenek panaszt.
Aki pedig itt volt, az sem tárgyalni jött, hanem közölni, hogy eszük ágában sincs velünk megállapodni” – fogalmazott Kocsis Máté, megjegyezve, hogy mindez „kicsit olyan, mint a viccben, hogy » Tárgyalni jöttek? Igen. És tárgyalunk? Nem!«”.
A Demokratikus Koalíció a népjóléti bizottság elnökének Varju Lászlót szerette volna megválasztatni, de erre a posztra Kövér László nem tett javaslatot, így erről nem is szavaztak hétfőn a képviselők. A DK egy másik politikusát, Arató Gergelyt jegyzőnek szánta, de ő sem kapta meg ezt a pozíciót. Indoklás egyik esetben sem hangzott el, kedden azonban Kocsis Máté az Alapjogokért Központ rendezvényén elmondta, hogy nem adnak parlamenti tisztséget olyan politikusoknak, akik korábban az alkotmányos rend felszámolására irányuló nyilatkozatokat tettek.
A kormánypárti frakcióvezető vélhetően arra utalt, hogy Arató Gergely és Kövér László között tavaly szeptemberben, az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján a következő szóváltás alakult ki: „Az, hogy lehallgathatnak bárkit a jelenlegi jogszabályok szerint, ez mutatja, hogy az önök Alaptörvénye egy fabatkát sem ér. Éppen ezért legyen világos, hogy Dobrev Klárának és a Demokratikus Koalíciónak nem fog megremegni a keze akkor, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt” – fogalmazott az ellenzéki képviselő, amire a házelnök a következőket reagálta: „Figyelmesen hallgattam azt, amit Ön mond, de eljutott arra a pontra, ami átlépi az alkotmányosság határát, holott Ön az Alaptörvényre esküt tett. És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert az, amit Ön mond az az alkotmányos rend elleni – egyelőre csak – uszítás, és nem szeretném, hogyha szervezkedéssé fajulna.”
Nem kapta meg a jegyzői kinevezést a Párbeszéd egyik képviselője, Jámbor András sem. Az ellenzéki politikus a házbizottság zárt ülésén elhangzottakat idézve azt írta a Facebook-oldalán, hogy a fideszesek nem tartják elég elhivatottnak őt erre a posztra.
A parlamenti pozícióknak egyébként nemcsak politikai, hanem anyagi jelentőségük is van, ugyanis egy bizottsági elnök és egy parlamenti jegyző csaknem 1 millió forinttal többet keres, mint egy sima képviselő.
