Az államfő beszélgetőpartnere Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője volt, aki a Tiszai PET Kupa hulladékgazdálkodási szakértője is.
Áder János a beszélgetés elején elmondta:
- 1967-ben 2 millió tonna műanyagot állítottak elő a világon,
- jelenleg ennek kétszázszorosát, 400 millió tonnát.
Másodpercenként 20 ezer PET palackot gyártanak, percenként egy kukásautónyi szemét kerül a tengerekbe, óceánokba, és csak a műanyag tíz százalékát hasznosítják újra.
Hozzátette: a Tiszán 2014-ben kezdett el jelentős mennyiségű műanyag érkezni, amikor nagy a hulladékterhelés, akár 500 palack is érkezhet percenként.
Hankó Gergely a PET Kupát bemutatva ismertette: az egyhetes hajóversenyre csapatok jelentkeznek, amelyek saját, hulladékból épített hajóikkal tisztítják meg a folyót a verseny hosszúságától függően 50-100 folyamkilométeren. A kupa indulásának évében 4, mostanra versenyenként 10-20 hajó is benevez – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy
a hulladékszigeteket monitorozzák, és térképen jelölik a legszennyezettebb pontokat.
Magyarországon több mint 2400 szennyezett helyet jelöltek, de a szlovák, ukrán, román és szerb oldalon is vettek fel helyszíneket az ottani kollégáik.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék nagy része a szomszédos országból érkezik. Hankó Gergely erre úgy reagált:
Kárpátalján mintegy kétszáz településen nem jár kukásautó,
így a lakosságra van bízva, hogy mit csinál a keletkező szeméttel.
Beszámolt arról is, hogy 2019 vége óta egy hulladékgyűjtő gépsort állítottak munkába, amely évente 10 ezer tonna szemetet állít meg a Felső-Tiszán. A 80 százalékos hatékonysággal üzemelő gépsort évente négyszer-ötször működtetik – tudatta, hozzáfűzve: fontos lenne egy ilyen rendszer a Bodrogon is, mert ott is mintegy tízezer tonna hulladék gyülemlik fel.
Kitért arra is: a kezdeményezés a határon túlra is eljutott, Ukrajnában például hat hálót feszítettek ki a Borzsán, és hat tiszai kerekasztalt is szerveztek, köztük egyet Kárpátalján.
Az orosz–ukrán háború azonban nehezíti a munkát és az együttműködést, nehezebb például eljuttatni az anyagi támogatásokat a kárpátaljai civil szervezeteknek – jegyezte meg.
Áder János ezzel kapcsolatban azt mondta: amikor a háború véget ér, komoly nemzetközi segítségre lesz szüksége Ukrajnának az újjáépítéshez, és szerinte érdemes lenne javaslatokkal, tanulmányokkal segíteni a hulladékgazdálkodást.
